________ ez nem csak egy vonal, ez a hangulatom

Nehéz rávenni magam bármire is, valahogy nem megy.
Pedig jó pár tervem volt:
- nagyobb ruha mennyiség kiselejtezése, hogy végre kicsit több helyem legyen
- az őszi cuccok kimosása előre
- fanfictionjaim írása, befejezése
- szobadekorálás pár új kép felrakásával
- másik függöny feltevése
- a régi táskám kicserélése egy másikra stb.
- válasz írása A.-nak és a gyk-s csajnak, mondjuk ő találkozni akarna most azért nem sietek írni neki (antiszoc ikonok)
De igazából csak 3 polcnyi ruhát válogattam át, két kör őszit mostam, egy fél fejezetet írtam a Still breathing-be és kb. ennyi. Nem túl sok, de tök enervált vagyok, ha leülök a fotelbe akkor ott is maradok és valami értelmetlenséggel elütöm az időt. Ami viszont rohan és mire észbe kapok, már este van, akkor meg még úgysem megy semmi.
Sajnálom hogy újból vége a nyárnak (jövőhéten hétfőn már fejtágítással kezdünk a hely-en óóóje). Olyan gyorsan elhúzott és naná hogy egy kiránduláson kívül semmi jó nem történt. És nem is fog már, mert pasim még vasárnap is dolgozik. Viszont még nem állok készen az őszre és szívem szerint visszalapoznék még párat a naptárban. Ti is így vagytok ezzel?
A múlt heti fater szülinapi parti egynek elment. Bár apám uccsó percben kitalálta, hogy a telken legyen. Ahova busszal kellett kimászni ami tele volt persze, plusz ezerötszáz fok, mellé még pár km gyaloglás prérin. Yehowww.
Apám elhívta a Tini mamit, aki hálaégnek nem jött el, de kurvára nem is hiányzott onnan, viszont a másik kis vendég  az az ütődött nő az eljött :S örvendeztem is ahogy belibbent a telek közepébe fehér alapon piros virágos ruciban mezténláb (volt szandálkája de azt le is kapta, mert táncolni akart). És rögvest riszálni is kezdett a rádióból szóló zenére, ami jelen esetben a Voyage, voyage volt a Desireless-től (kösssz google). Úgy ropta, ahogy egy félig elgázolt kutya fetrengene az út mentén, de ez még semmi, felkapott két konyharuhát és egy doboz delikátot. A hatás frenetikus volt. Én speciel a döbbenettől majdnem letüdőztem a nullás sörömet. Sajnos a retinánba égett a kép és ezentúl ha ezt a dalt hallom tuti ez fog eszembe jutni.
Tudom, ne kritizáljak. Én sem tudok táncolni. De én nem is akarok XD asszem.
A dancing with the stars-on kívül átlag volt minden. A kaja az jó volt, a gyümölcstorta nekem túl savanyú, a sajtos pogi finom.
Hugom egyszer beszólt, mikor anyám megkérdezte, hogy ő, vagy a pasija hazadobnak e minket, mivel az utolsó helyközi járat már elment. De az volt a válasza, hogy nem mert drága a benzin. Mondta ezt úgy, hogy ezen a héten végig nyaralnak. Amúgy meg kifizettem volna, de hát tőle kb. ennyit vártam.
Végül apám közbenjárására a táncoslábú vitt minket haza, repesztett ezerrel, míg pasim kifejtette neki meg nekem, hogy ő tulajdonképpen tudna arrafele élni. Mire mondtam neki hogy jogsi nélkül ez nem lenne jó buli, mert télen  tök sötétben nem olyan vidám km-ket caplatni oda vissza. Meg amúgy is csak nagyzolni akart, túl kényelmes ő az ilyen ultra külvárosi léthez.