Csakazértis lesz!

A gépem annnnnyira kicseszés, hogy már nem bírok vele, egyszerűen már agyhúgykövet kapok, ha be kell kapcsolni, mert pl. írnám a sztorit, vagy egy emailt. 

A lassúsága szavakkal leírhatatlan. 

Épp ezt ecseteltem anyámnak, aki másnap mondta, hogy egy munkatársa említette neki, hogy eladná a laptopját, mert újat vesz. Az ára is baráti, meg nekem tényleg nincsenek giga igényeim, menjen rajta a net, lehessen írni vele, zenét hallgatni, asszem ennyi.
Október, november fele kaphatnám kézhez, de egyelőre nem élem bele magamat, pár éve már ígértek nekem egy tuti biztos laptopot, ami azóta sem ért ide valahogy *-*
De azért már eljátszottam a gondolattal, hogy azon írom a Still breathing-et és nem fagy le ötszázezerszer, meg nem ír ki fos hibaüziket,
Csúcsszuper lesz!
A pasim nem csúcsszuper viszont. Tegnap megint összekaptunk, mert titkolózik. Amit rühellek. Elkezdett sztorizni J.-ékről, hogy tud róluk valamit, aztán a mondat közepén azt mondja, hogy inkább hagyjuk, nem árulja el, mert én vagyok a legpletykásabb lény a földön. Hát kösz, azért van nálam pletykásabb is szerintem.
Úgy utálom, mikor ezt csinálja! Akkor bele se kezdjen, ha közben meggondolja magát! Aztán szó szót követett, jelenleg nem nagyon tárgyalunk.
Rosszul esik, hogy ennyi együtt töltött év után így áll hozzám, hogy az én barátomról hallott infót nem mondja el nekem. Meg hogy ennyire nem bízik bennem, holott nem én csaltam meg, hanem ő engem és még kitudja, mikről nem tudok.
De néha nagyon elegem van abból. hogy kb. háztartási robotgépnek használ, aki őt körbe ugrálja, de amik a normális párkapcsolathoz tartoznak-pl. beszélgetés-az már nem fekszik neki. Ellenben a kis haveroknak mindig szívesen a rendelkezésére áll.
Meg aztán volna ebbe a lakásban is mit csinálni, de nem fűlik hozzá a foga. Hónapok óta könyörgök, hogy cseréljen ki egy konyhai járólapot-ért hozzá-mert feljött és ketté tört, vagy csavarozza már be a leszakadt szekrény ajtót stb.
Bezzeg überelhetetlen ex barátnőjének még kerti melókat is bevállalt :S
Én tényleg azon vagyok, hogy működjön a dolog köztünk, de neki is tenni kéne érte néha.
Legalábbis szerintem.
Amúgy tré hideg van kint, a fejem két napig fájt kegyetlenül, most már elmúlt, helyette a fogam sajog, mert hát úgy nem igazi semmi, ha nem fáj *-*
Ja, és az Alma és Hagyma c. mese nagyon beteg...most meg a tv-ben, fél szemmel nézem, de auuuu...durva...azt hittem, a Kalandra fel és a Nagyfater bátyó a legsúlyosabb, de van lejjebb is ezek szerint.
Vajh milyen szeren vannak, akik ezeket kitalálják?!?!

Az arcunkba lépett az ősz, amúgy meg unalom ezerrel

Elég frankón bele lépett, 45-ös bakanccsal. Rohadt hideg lett pár nap alatt.

A hétvége amúgy dögunalmas volt, bár pasim két napig egész jól viselkedett, de vasárnap széttrollkodta az egészet, hiába na, mesterien ért hozzá, hogy elcsesszen dolgokat. Aztán csodálkozik, hogy nem vagyok mindig kedves. Hát hogy a viharba legyek az, mikor gyökérkedik?!
A múltkor esküvőt emlegettem? Valaki verjen fejbe!!! Esküvő?! Ahh, nem mégsem...Hagyjuk is...
Mr. Népszerű is a fészbukkon vekeng valami nő miatt. Amúgy meg úgy néz ki, mint Rumcászj XD És nekem ezzel a mostanság sokaknál divatos "favágó stílussal" (kockás ing, szakáll meg tökig széttetoválva) annyira nem jön be (nem is nekem kell bejönnie ugye). Nem rossz persze, de egy csomó pasi így néz ki és ő pont attól volt egyedi, hogy nem ilyen volt. Na, meg ez a szerelmes nyervogás, annyira nem ő...Na, mindegy, ugorjunk.
Sikerült úgy-ahogy felépülni a műtétből, az első napok elég szarok voltak, de már okés minden.
Megpróbálom újra felvenni a fonalat a Still breathing sztorinál és mielőbb hozni a folytatást. Most kicsit még dekoncentrált vagyok, de összeszedem magam. 

Kórház, agresszív delikvensek, parti hard, ciki exes meló, avagy én így lábadozom

Na, túl vagyok a műtéten, most lábadozom, vagyis hát papíron megy a fizikai kímélet, amúgy nem, mert kivitelezhetetlen, de két napot pihentem azért.

Nem volt semmi gixer, és akkora mázlim volt, hogy egyedül lehettem egy kétágyasban, sőt saját mosdóm is volt. Nem én kértem esküszöm, bár mikor találkoztam a leendő "szobatársaimmal", akik a folyosón várakoztak, megfordult a fejemben, hogy inkább virítom a lóvét, csak velük ne.
Nem vagyok annyira előítéletes, viszont ők elég ellenségesek voltak. Ugyanis engem hívtak be kb. másodiknak a felvételi irodába, mikor meg kijöttem meg egyik delikvens elkezdett félhangosan magyarázni a mellette ülő hörcsögképű kiscsajnak, hogy mi az hogy nem őt hívták be felvételre és hogy ő már fél 7 óta ott ül és különben is, a fehérekkel mindig kivételeznek és az abortuszosokkal meg úgy bánnak mint a kutyával.  Közben gyilkos szemekkel rám nézett, tehát nekem címezte. Álltam a pillantását, sőt némi megvetést is küldtem feléje, bár ő csekély agykapacitásával aligha érzékelte.
Most amúgy mit várt, hogy majd vörös szőnyeget raknak eléje, hogy elveteti a gyerekét? Vagy megsimogatják a buksiját, hogy ügyes vagy, amiért védekezés nélkül szexelsz, aztán ilyen módon oldod meg a következményeket? Pffff...Amúgy is baromi ellenszenves volt a nő, már így kinézetre is, aztán a hörcsögképűvel-aki szintúgy megszakításra várt és végig fixírozta a táskámat-meg egy idősebb nővel kibeszélték, ki miért nem tartja meg a babáját. Hálás beszédtéma :S Ennek az észlénynek már négy gyereke (!) volt otthon, a legkisebb még egy éves sincs.
Nekem meg több kérdésem nincs....
Ezek után kellő idegállapotban vártam, hogy a felvétel után megkapjam az ágyam és akkor ért a baromi kellemes meglepi, már hogy műtétek szerint szétszortírozva működnek a dolgok.
Így ők balra, én jobbra, vagy fordítva, de valószínűleg én jártam jobban.
A műtét gyorsan lezajlott, nem keltem fejfájással az altatásból, mint három éve. Pihengettem, anyám később hozott rántott húsos szendvicset és habos kávét (yeah), aztán délután már haza is mehettem. Apám hozott haza. Remélem, ez az izé nem jön többet vissza és nem lesz szükség újabb műtétekre.
A pasim két napig segített és normális volt, magam is csodálkoztam.
Szombaton szülinapi partiztunk, régen röhögtem ennyit J.-vel, még a pasijával is elvoltunk. Előkerültek ciki zenék-pl. az Ellopták a biciklim c. dal, ami sajnos azóta nem megy ki a fejemből-SpongyaBob Jó kis dallam szindróma XD-meg más egyebek.
Pasim überbrutálul berúgott, szokás szerint. Élmény volt vele az éjszaka közepén gyalog hazacaplatni.
Másnap meg melót ment felmérni, hogy-hogy nem az egyik exemékhez! És ezt pasim nem is tudta, dolgozott régebben a srác egyik rokonának, ő kereste fel ezzel a munkával. Pasim ugye nem tudtam hogy az exem meg a csávó rokonok, meg én sem tudtam, csak mikor írta le a címet pasim, akkor esett le.
OMG! Nemár!Hát nekem ez a felismerés elég kínos volt, mert a sráccal nagyon régen voltunk együtt, ő nekem kicsit zakkant volt, nem is szerettem úgy igazán és hát nem váltunk el túl szépen, én dobtam, meg amúgy is, az exek meg a jelenlegiek csak ne találkozzanak, ha lehet. Szerencsére pasim nem vállalta el végülis a munkát, mert hétköznap kéne csinálnia, de ő hétköznap dolgozik. Azt mondta, a gyerek egy seggarc, nem cáfoltam meg. Állítólag nem ismerte fel pasimat, vagy csak nem mert szólni, mert a nője is ott volt mellette :D
És megkaptam a parfümöt J.-től. Hát szerelem első szippantásra <3 

Most úgy időutaznék pár napot...

Két nappal a műtét előtt...

Valamiért neki állt folyni az orrom.
WTF?! Ez komoly?! Nem tudom, allergia e vagy más. De kúrálom magam ezerrel, hogy megműtsenek és magam mögött hagyhassam ezt  is.
Amúgy elvagyok, bár nyomaszt a helyzetem, de mit tudok csinálni.
Végigzongoráztam a műtéthez szükséges vizsgálatokat, mindenhol sokat kellett várni, relative sokat, 2-3 óra, amit én csak-csak bírtam (mit tehettem mást?), de az öregek körülöttem nem nagyon. Rosszabbak mint a gyerekek, nulla türelem, mindenért puffognak, beállnak az ajtóba, hogy ha nyílik, befurakodassanak. Az nem zavarja őket, hogy név szerint szólítják a pácienseket, akkor is bemennek és ki vannak akadva, ha kitessékelik őket.
Ja, meg rafináltkodnak, az egyik asszony szabályszerűen rosszul létet produkált, csak hogy előrébb vegyék...
Persze, szar dolog a várakozás, ücsörgés (vagy ácsorgás, mert hely az mindig kevesebb, mint beteg), de el kell viselni, a dolgok nem lesznek jobbak a hepciáskodástól.
J. azt mondta, megveszi nekem szülinapomra azt a parfümöt, amire úgy vágyom és már régóta szemezek vele, csak anyagilag khm...béka segge alatt vagyok-voltam-szóval örülök.
Hétvégén meg szülinapi parti, pasim sem melózik azap.
Ja, vele minap a házasságról beszéltünk. Eddig mindketten azt gondoltuk, hogy nem nekünk való, a korábbi rossz tapasztalatok miatt, de most mintha kicsit változtak volna az álláspontjaink.
Persze most nem rohanunk az anyakönyvvezetőhöz, de kitudja, lehet még egy lagzi is megeshet egyszer.
Csak már legyek túl a műtéten és a szövettani is frankó legyen...

A helyemet keresni

Szeptember eleje..bleee...Általában nehézkesen megy. Most sem volt ez másként.
Pont most néztem a Marvin szobáját-újra!csak mert annyira jó-és abban mondja Hank (Leonardo mikor még kis helyeske volt), Bessie-nek, hogy néha jó lenne eltűnni.
Hát kb.
Érzek néha én is így.
Meg azt is érzem, hogy igazából sehol sem jó nekem. Vegyük a közeli szórakozóhelyeket. A rock kocsma felejtős, a sok rossz emlék miatt évek óta nem járok be oda. A másik kettő közeli bárban is, ha megjelenek, általában beitalozás, zenegép döngetés következik, aztán másnaposság és a szégyen, meg utána mindig ég a pofám, ha a hely előtt megyek el, mert azt képzelem, hogy írtó hülye vagyok, ha részeg leszek és az ott dolgozók, meg ott piázók erre emlékeznek és jól meg is van a véleményük.
Persze én szerintem senki sem az nyomorommal foglalkozik, szóval ez paranoia. Meg amúgy is mióta érdekel engem más véleménye?! Höhhö.
Most hétvégén meg akkorát koppantam, hogy a szomszéd utcában is hallották szerintem. Amolyan nyárbúcsúztató italozás volt, pasim egy másik csávóval eszmecserélt, én meg pénzt dobáltam a zenegépbe, mikor is belépett Sz. meg a pasija!!!!!!!!
Én meg amikor megláttam, nyilván az alkoholszintemnek köszönhetően is, de azért is, mert tényleg, őszintén megörültem neki, odavágtattam és megöleltem.
Hát a fogadtatás...mintha egy jégcsappal találkoztam volna. Hűvösen mosolyogva tolt el magától, bemutatta a pasiját, váltottunk egy kb. 2 perces "hogy vagy? és te hogy vagy?" párbeszédet, majd kivonultak a kerthelyiségbe és ő végig háttal ült nekem.
És ez a csaj pár éve még azt hirdette, hogy a világon a legjobb barátnője vagyok!!!!!
Hát változnak az idők, nemde?
Szerintem sürgősen abba kéne hagynom ebbe a bárba való járkálást.
Meg úgy alapjáraton is abba kéne hagynom, hogy mindenféle faszságon emésztem magam. És valahogy meg kellene keresnem a helyet, ahol jól érzem magam.
A héten még a műtétet is intézem, szerintem meg lesz az  időpont is mostanság.
És fogom írni tovább a Still breathing sztorit, meg a másik kettőből is össze szedek már legalább egy publikálhatót. Csak legyek túl az egész tortúrán.
Ja, A. lebukott a fickója előtt!!!Mondjuk, benne volt a levegőbe, mivel már 2-3 napokat töltött a másik sráccal non-stop, nem volt életszerű, hogy a pasija ne fogjon gyanút. De állítólag összekapott A. a szeretőjével, aki bosszúból felnyomta a publikusnál. Rendes ember az ilyen *-* Így hát A. kénytelen volt bevallani és most úgy vannak, ahogy eddig. Vagyis sehogy. Van egy közös házuk, ahonnan jelenleg egyik sem akar és tud elcuccolni, marad a kényszerű együttélés. Ami, valljuk be, nem valami jó.