Velem nincs semmi csak marhára elegem van a télből és főleg ebből a hidegből *-* Ez már nem itteni embereknek való!!!! Én meg nem vagyok sem fóka, sem eszkimó!!!!!Ha az lennék, bemásznék egy igluba,vagy mibe és tennék a szétfagyott világra :/ Egy fickó meg szerintem röhögött a sapkámon, oké idiótán is festek benne! De fázom. És kesztyűt is veszek.....nesztek! Tavaszt szeretnék, most, rögtön!!!!!!!! Napicuki :) A kisgyerekek+süti party+táncikálás+Johnny Rotten <3 Mondjuk, a dal egy csajról szól, aki abortuszra ment (állítólag ez egy abortusz ellenes dal).
A rokonunk nincs túl jól. Lett egy tüdőgyulladása, ami alapból nem jó, de az ő korában meg főleg nem. Anyum azt mondta, a mostani napok, hetek számára kritikusak, mert most derül ki, hogy reagál a szervezete a gyógyszerre, ha jól, akkor felépül...
Emiatt eléggé elkenődtem és átgondoltam, hányszor és milyen voltam vele és az ilyen önvizsgálatok végén az ember mindig oda jut, hogy annyi mindent tehetett volna másképp. Remélem, lesz még rá mód. Meglátogatnám, de egyrészt még nem gyógyultam ki teljesen a kórságomból, másrészt itt az egész kórházban látogatási tilalom van az influenza miatt. De nagyon bízom benne, hogy nemsokára minden jobb lesz. Jobbnak kell lennie!!!!!! Amúgy már a javulás útjára léptem, igaz ehhez el kellett mennem az orvoshoz, így múlt hétvégén mentem az ügyeletre, azért oda, mert ha a körzetisemhez mentem volna, még most is ott ülnék. Lényeg, hogy kaptam gyógyszert, amitől két napig hánytam és fájt a gyomrom, de most már sokkal jobban vagyok, mint pár napja. Remélem, ezzel a részemről letudva a betegség. A pasim is náthás, de ő úgy látom, lábon kihordja ezeket az izéket. Ja, kapott egy meló megbízást és nem is tudom...Olyan rossz érzésem van a nő miatt, aki megkérte. Ismerem én is látásból, elég fura figura. Férje, gyereke nincs, idősebb, ilyen állatmániás, van egy rahedli kutyája, meg macskája. Pont az ilyenek másznak rá mindenkire nem?! Vagy lehet, hogy én látom rosszul, de mikor találkozom ezzel a nővel, csak köszön, viszont ha a pasim is ott van, teszi-veszi magát, igazgatja a ruháját és pl. a pasimnak háttal behajol, hogy befűzze a cipőjét, ilyenek. Lehet, hogy én látom rosszul a dolgokat, de nem nagyon akarnám, hogy ilyen kiéhezett asszony házában dolgozzon a pasim. Persze ő nem vesz komolyan, mondván, hogy bízzam rá, ő ismeri a nőket. Aha, engem ennyi év után sem ismer teljesen, ezt lefogadom. De akkor sem szeretném, ha annál a nőnél dolgozna és pont. Lehet, hogy paranoiás lettem, de én már nem bízom nagyon senkiben sem!
Régen nem voltam ennyire benne. Kb. csütörtökig lázas voltam, most már láz az nincs, de a torokfájás, a nátha maradt. Plusz még nem érzem az ízeket, tökmindegy mit eszek, rághatnám a falat is :S élmény így az evés. A hangom totál elment. Tudom, orvoshoz kellett volna mennem, de nem jutottam el, az ágyból is alig bírtam kimászni. És épp most írt Á., hogy akkor jövő héten ugye áll még a találkozó *-* Basszus, teljesen kiment a fejemből! Már kétszer mondtam le betegség miatt a találkozót és az azzal egybekötött vásárolgatást, amit nem is annyira bánok, mert vásárolni, üzletből ki-be mászkálni mint a kergebirka, egészségesen is rühellek. Még nem írok neki vissza, mert akkor tuti azt mondanám, rakjuk át máskorra és ezt már kétszer eljátszottam, vagy meggyógyulok addigra és mehet a menet, vagy nem és akkor nem megyek, majd meglátjuk. A rokonunk kórházba került végül és lehet, hogy kegyetlenül hangzik, de szerintem ott legalább figyelnek rá, nem őrizetlenül fekszik a lakásában, mert sajnos senki sem tudja megoldani, hogy nulla-huszonnégyben ott legyen. Amúgy valamivel jobban van, de a kezelőorvosa szerint nagyon javulni már nem fog sem a fizikális, sem a mentális állapota. Tehát el kellene gondolkodni, hogyan tovább, mivel már önálló életvitelre nem képes. Gondolom, az otthonra gondolt, vagy arra hogy valaki a családból oda költözzön, de ilyen szerintem nem akad és sajnos az, ha egy ápolónő napi 2 órát ott van, az már neki nem elég. Anyuméknak fő a feje, mi legyen, mert szerintem egy hét és utána már kiengedik a kórházból, vagy valahova áthelyezik, ha el tudják intézni. A pasim a héten normális volt,csak egyszer szólalkoztunk össze valami hülye albérlet miatt, amit valaki ajánlott neki, csak az vele a baj, hogy a tulaj is ott lakik. Én meg mondtam pasimnak, hogy olyanban nem szeretnék lakni, ha nagyon nem kötelező. Erre pasim bepöccent, hogy nekem semmi sem jó. Hát pedig ez nem igaz, csak nincs kedvem ilyen együttlakósat játszani. Azóta már megbékélt, sőt most hogy beteg vagyok, még segít mosogatni, pakolni. Az írással most nem állok sehogy a kórság miatt, de viszont elértem első "nemzetközi" sikeremet (ajj arcom, arcom, széles vállam), mert az egyik helyre, ahova felpakoltam a sztorikat, írt egy csaj, hogy milyen nagyszerű ésatöbbi. Angolul írt, de Argentínában lakik. Hát na, jólesett :D Vannak még hozzám hasonló elborult emberek. Világszerte. És akkor jöjjön az egyik kedvencem. A klip, a dal, már gyerekkoromban is abszolut befutó volt. Ajh, miért nincsenek már ilyen dalok? :(
A tavalyi január is fostalicska volt. Az idei sem marad el nagyon tőle. Lebetegedtem. De elég durván, lázas vagyok és úgy köhögök, mint egy tüdőbajos, meg fáj a fejem, ettől fáj a fél pofám, beleértve a széjjelcseszett gyökérkezelt fogamat is, egész éjjel ezzel kínlódtam. Meg fáj a torkom is, szóval nem vagyok a toppon. A rokonunk is ágynak esett. Elég komolyan. Pár napja még semmi baja nem volt, most meg csak fekszik az ágyban, felkelni nem tud, pelenkázni kell. Javasoltam anyáméknak, hogy talán ki kellene hívni rá az ügyeletet, de adtak még egy nap haladékot. Mondjuk ezt nem is értem, mit várnak, hogy holnapra lábra áll? Bár úgy lenne. De félek, nem ez fog történni. Anyám meg apám is egymásnak estek persze, biztos a feszültség a rokon miatt, vagy mit tudom én, de kb. éjfélig, hol egyik, hol másik hívogatott engem. Anyám sírva, hogy ő elköltözik, apám meg hogy beszéljek anyámmal stb. Én meg igyekeztem pártatlan maradni, kisebb-nagyobb sikerekkel. Az éjszaka amúgy is szarul telt, mert beteg voltam és kb. harmincszor felébredtem, meg úgy alapból csak forgolódtam az ágyban. A pasim későn jött haza, mert ő persze bulizott a haverokkal. Hiába, pasik... Ja, pasik...Mr. Népszerű megint szingli!!!!Ennyit a "megtaláltam az igazit" mondatokról, amiket a kapcsolata elején a fb-re kiírkált. Hát, ez nem tartott sokáig :P A csaj már év elején levette a közös képeiket és átírta a státuszát egyedülállóra, de Mr. Népszerű csak most tette meg ezt. Ki tudja miért, talán reménykedett a csodában, hogy a csajszi visszamegy hozzá. Most én is csak ezt tudom tenni. Reménykedem. A csodákban.
Na, de nem ennyi és ilyen hirtelen :( A városban eluralkodott az anarchia a sok hó miatt, a buszok össze-vissza közlekednek, egy csomó járat kimarad. Az enyém is húsz perc késéssel futott be.
Nem hiányzott ez már. És még mindig csak január közepe van :/ A családban is elég gázos a helyzet, a rokonunk, akit ápolunk néha durva húzásokkal keveri a lapokat és tegnap ezen ment a vita apámmal. Akivel nem igazán jövünk ki megint mostanság. Hiába na, kedvencnek születni kell és ezt a szerepet a hugom játssza. Albérlet ügyben jött egy pár fejlemény, van egy lakás, amibe annyira mennék, mert olyan jó környéken van, de nem biztos, hogy összejön, mert laknak benne és nem tuti hogy tavaszra elköltöznek. Ahol most lakunk, már fent van a hirdetés oldalon, jöttek is már delikvensek nézegetni, hát hurrá! Elkezdődött! Ez az év sem lesz könnyebb, mint a tavalyi, már most látom. És a végére egy kis zenécske... Nosztalgia örökké! Egyszer egy részeg faszi a kocsmában azt mondta, hogy hasonlítok Cherre. Nem tudom, ezt bóknak vehetem e :P
Sunyi egy hónap ez, lassan telik és rohadt hideg van, de tényleg, fizikailag fáj kilépni az utcára. Ráadásként, arat pénz nélküliség, szűkebbre kell vennünk a nadrágszíjat, plusz még ugye az albérlet ügy is egyre aktuálisabb. Egyelőre semmi biztató nincs, pasim kapott néhány címet a haveroktól, de eddig semmi kézzel fogható. Oké, még van némi időnk, de ismerősök rám ijesztettek azzal, hogy ebben a gagyi városban nem nagyon van albérlet.Vagyis van, de megfizethetetlen,a legtöbben inkább apartmannak adják ki a lakásukat, több a pénz és nem is lakják le annyira.
Időtöltésképpen az utóbbi pár napban morbid és különös sztorikat néztem, olvastam,pl. Jonbenet Ramsey ügy, vagy a Dyatlov rejtély. Ma meg a Skylar Neese gyilkosságról szóló dokumentumfilmet néztem az ID-n. Skylar volt az a lány, akit a két legjobb barátnője ölt meg még 2012-ben. Indokként azt hozták fel, hogy már nem akartak vele barátkozni...Világos, már nem szimpi a csaj, ezért hát halálra kell szurkálni...Eh... A durva az egészben, hogy az egyik barátnő még segített a keresésben, meg átjött a szülőkhöz sírva, hogy mennyire hiányzik neki a lány (holott ő tette el láb alól). Őszintén sajnáltam a szülőket és nem igazán értettem, mi vezethet erre két lányt, meg hogy vajon mivel vívta ki szegény lány a másik kettő gyűlöletét, hogy ezt kellett vele tenni. Felfoghatatlan, ez tény... Velem nincs semmi új, bosszankodom a kevés pénzem és az annál több súlyfeleslegem miatt, ami az ünnepek alatt kúszott fel rám, rajtam van a mamutfrász, remélem, hamarosan leadom. Mondjuk ahhoz tenni sem ártana :/ Ja,és belebotlottam egy rock koncert közvetítésbe és megállapítottam, hogy a "rock and roll" szintem megint vészesen alacsony. Hiányzik feeling, a színpad,a tömeg, a boroskóla a kezemből, hogy énekeljem a dalokat. Hiányzik a nyár...De arra még sokat kell várni :(
A szilveszter punnyadt volt, nem voltunk sehol és nem is jött fel senki, ittam egy pohár pezsgőt és ennyi, a pasim meg nézte a tv-t. Nem tombolt a buli tehát, de jó is volt így, fene sem akart másnaposan ténferegni vasárnap. A.-val viszont kurvajó volt végre találkozni! Dumáltunk, röhögtünk, hiányzott ez már!!! Most pedig ezerrel rá kell feküdni az új albérletre, mert észre sem vesszük és beköszönt az április, mikor is innen költözni kell. Nem mondom, hogy nem fog el a szomorúság, ha erre gondolok. Alapvetően szerettem és szeretek is itt lakni, hiányozni fog :( Pont most agyaltam ezen, mikor a karácsonyi díszeket pakoltam el, hogy ez volt az utolsó ünnep, amit ebben a lakásban töltöttünk. Remélem, hamarosan találunk egy másikat. Nincsenek nagy igényeim amúgy, csak - mivel nagyon tériszonyos vagyok- ne legyen nagyon magasan és ne legyen egy totál romhalmaz, pl. ne dőljön rám, meg ne legyen aranyárban, ja meg a tulaj ne jöjjön fel teszem azt, hetente szívni a vérünket (ez a mostani számlára utalgatósdi nekem bejön, semmi személyes kontaktus, meg vizslató tekintetek, hogy mibe lehet belekötni, attól az agyfasz kerülgetne). Asszem nagy vonalakban ennyi. Ugye, nem olyan kivitelezhetetlen???? Az írásomat pedig folytatom, már van is ötletem, de még semmi konkrét, így nem tudom, mikor kezdek bele és mikor lesz majd a neten is olvasható, de rajta leszek!!! És ha kinézek az ablakon, bakker neki állt havazni! Oké, még mindig most ötször, mint márciusban egyszer :P Hát, Isten hozott 2017! Kérlek, legyél jó hozzám!!!
