És holnap anyámat is kiengedik a kórházból.
De mennie kell még pár szakrendelesre, pl. nefrológia, vagy a depi miatt pszichiátria. Jó lenne ha ez egy új, jobb kezdet lenne, vagy a régi kerékvágás, de annak is csak a jobb része. Hát nem tudom.
A pofátlan Tini hiéna már előre jelezte, hogy szilveszterkor felugrik (potya kaja time) és szerintem ez a legnagyobb bunkóság a kórházból frissen engedett ember nyakára ülni. De ebbe semmi beleszólasom.
A karácsony átlagos volt, 23.-án voltunk a karácsonyi vásárban a pasimmal és ittunk forralt bort. Volt élő zene, egy nő feldolgozásokat énekelt a színpadon. A Marilyn Manson Sweet dreams király volt:D
Hazafelé hullott már a hó rendesen és ettől ici-picit xmas feelingem lett. A parkon át jöttünk és poénkodtunk össze vissza. Jó volt egy pár percre elfeledkezni a gondokról.
Majd mindennap mentem a kórházba, ha nem én, akkor fater, vagy tesóm. Mellette főztem, fát díszítettem. 24.-én pasim adott sampon+balzsam csomagot és én is oda adtam neki a szokásos, uncsi ajándékomat.
Másnap felugrottunk apámhoz, ne legyen már egyedül.
Volt töltött káposzta és egy kis csevegés, de elég csendes volt az idei karácsonyi összejövetel. Anyám nélkül nem volt ugyanaz.
Átadtuk az ajándékokat (sok jót kaptam parfüm, 3 tusfürdő, zokni csomag, pénz) és utána ment mindenki a dolgára.
A busz eltévedt és tök más úton kalandozott, pasim persze félmaxosan (apámmal és hugival pálinkaztak) puffogott :S
Azóta sok minden nem történt. Hálaég, anyám fénysebesen gyógyult a belgyógyászati osztályon. Kapott szobatársat, a Szökős nénikét, aki az első napokban mindig le akart lépni. Persze anyám sem volt lelkes, hogy az ünnepek egy részét a kórházban kell töltenie. De aztán mondták neki, hogy szilveszterre otthon lesz és akkor megbékélt.
Sokan érdeklődtek iránta napi szinten. H., K., nagynénik, fater haverjai. De pl. A.-nak hiába írtam meg, elolvasta és egy jobbulast kívánok sort sem küldött :/
Tegnap hármasban látogattuk meg anyámat, pedig csak egyedül akartam, de húgom mindenáron jönni akart és apámat is oda rángatta. Előre sejtettem, hogy megint balhézni akar. És ez így is lett. Előszedte az ezer éves sérelmeit és anyámra zúditotta emelt hangon persze. Rém kellemetlen volt. Mégiscsak egy kórházban voltunk. De ez őt nem nagyon érdekelte. Apám meg se szólalt, én meg igyekeztem mondani, hogy nézzünk előre, ne a múltban mászkáljunk, de tesóm nagyon haragtartó. Inkább reménykedni kellene egy kedvezőbb új évben és félrerakni a haragot. Én ezen vagyok legalábbis. Próbálok bízni abban hogy a dolgok a helyükre billennek.
Pasim tegnap mesélte, hogy a kocsma előtt kvázi felajanlkozott neki (meg a haverjának) egy drogos csöves nő, hogy ha ad pénzt vonatjegyre, akkor szexel vele. Szerencsére nem éltek e páratlan lehetőséggel (STD rulez). Hát fúj...egyre trébb hely ez a külváros.
Akarok még idén ide írni, legalább egy régi, borzasztó novellámat, mert a sok gixer mellett az új sztorik írására nem volt agyam. Pedig úgy szerettem volna előrukkolni valamivel. De idénre maradnak a réges-régi agymenések. Óh, ha ma éjjel be tudnám pötyögni a laptopon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése