Január odébb áll

Igérem, februárban belekapcsolok az írásba és legyőzöm a motivàlatlanságot, meg a lustaságot és az írói blokkokat! Jelenleg ők győztek le engem. Meg a szörnyű hideg ebben a rohadvány lakásnak hívott kinzókamrában. A tartós 17 fokok negatívan hatnak mindenre. Ma pl. összetörtem egy tányért, amit még az apai nagymamám adott nekem egy hatos garnitúrában, azt hiszem a középsulis ballagásomra. Ez volt a garnitúra utolsó darabja :( Ügyes vagyok, na...

Szegény Lexy kutyának sem alakulnak jól a dolgai. 

A négy kicsiből kettő elpusztult a hétvégén. Pedig mindegyik kiskutya szép kövéren született, aztán elkezdtek fogyni, nyugtalanok lettek, az anyjuk is kitúrta őket a kosár szélére. Utána néztünk mi bajuk lehet és kiderült, hogy "fading puppy syndromában" szenvednek. Vagyis erősnek látszóan jönnek a világra, majd fokozatosan csökken a súlyuk, kihülnek és végül meghalnak. Lehet próbálni segíteni nekik tápszerrel, melegítéssel, de így sem biztos a túlélés. 

Az ősök mindent megtettek, ment a cumisüvegből etetés, melegen tartás, tényleg bevetettek mindent a-tól z-ig, de sajnos nem járt sikerrel az akció. 

A másik két kölyök egyelőre jól van, remélem így is marad.

Tinimami persze okoskodott, hogy mit hogy kéne, mert ő köztudottan, mindenhez is ért, de aztán eldugult és el volt foglalva a névnapja, vagy milye ünneplésével. 

Faterom csokitortát adott neki :S (elképzeltem, ahogy könnyed mozdulattal belenyomom Teen mom fejét a tortájába-wehhehe-szemétláda ikonok)

A hétvége mint mindig nagyon gyorsan eltelt, és nekem átlagos volt. Pasim dolgozott szombaton, én meg főztem, és persze zabáltam, pasim hozott füstölt szalonnát, amire rájártam sűrűn. Sajnálatosan. Plusz sütik is voltak és miegymás. Azzal nyugtatgattam magam, hogy ennyi belefér, úgyis jövök-megyek annyit, hogy formában maradjak (hahhahhah, én formában?).

Vígan falatozgattam, nem szorongtam a pocsék anyagi helyzetünkön sem, nyilván még nyakig ér a tré, de talán kifelé lábalunk ebből a gödörből. Nem akarom elkiabálni.

A szomszéd áthívott délután csevegni, szegény tényleg baromira unatkozik, ha a velem való társalgást szórakoztatónak tartja.

Este korán elaludtam a tv előtt, aztán felébredtem 9 után és megnéztem a Másik nő c. filmet. Hát nem egy könnyű szombat esti mozi, sőt kifejezetten szomorú a témája, engem megviselt.

Aztán még jó darabig nem tudtam aludni, így későn feküdtem le, ennek ellenére viszonylag hamar felkeltem és nem maradtam le a vasárnapi tennivalókban.

A hajam a második mosás után hasmenés színű lett :/ de legalább nem hullik annyira, mióta a karácsonyra ajándékba kapott vitamint szedem.

Ja, apám vett nekem céklalevet, az egészség jegyében. Nem a kedvencem, de a felét már megittam.

Hazafelé a parkon át jöttem, mert nem volt kedvem a tömegnyomorhoz. Elég ritkán járok arrafelé, főleg nyáron, mert nagy kerülő. Nekem a parkról a fagyizás, gyümölcsös sör, kánikula jut eszembe. Nyár...Na,hát az még jó messze van. Főleg, hogy reggel valami mínusz 6 fok volt.