Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül…

Huszonnegyedikén hajnalban megszületett szexmániás exem kisfia. Ezt egy rövid fb posztban tette közhírré: Megérkezett, négy nappal korábban és három óra alatt. 

Hm, elég szűkszavú közlemény. 

Később még kiírta, hogy a pici az ő keresztnevét kapta, plusz második névként a Barnát  (a telefonom Bernátra javította, de nem jobb az sem). Remélem boldog élete lesz a csöppségnek.

És remélem szexmániás is észbe kap, hogy a család a legfontosabb és nem lesz már egy önző, egoista pöcs, aki mindenkit gerincre akar vágni. 

Ha már gólyahír, Lexy kutya is anyuka lett méghozzá négyszeres.

A hét eddig átlagosan telik, mivel ritka szarul állunk anyagilag (utoljára akkor volt ekkora a ruppótlanságunk, mikor albérletben éltünk, de ott legalább jó volt lakni és máig hiányzik), a mobilszámlámat sem tudom időre kifizetni, így felhivtam az ügyfélszolgálatot, hogy meddig nem kapcsolják még ki a telefont. De kifogtam egy kőbunkò ügyintézőt, aki egyre csak a belépő kódot akarta tudni, amire én nem emlékeztem, erre persze nem is segített, még úgy sem, hogy több más módon tudtam magam azonosítani. Később újra telefonáltam és egy másik ügyintéző válaszolt a kérdésemre mindenféle kekeckedés nélkül. Így van még egy kis időm pénzt keríteni a számlára. 

Piszok hosszú és csóró hónap ez a január. De remélem a február már nem ezt a stílust hozza. 

Tegnap délután a szomszéd átcsengetett és bejelentette, hogy eltakarította az ablakunk alá pakolt szemeteket (amiket már én is eltűntettem párszor, de másnapra ismét oda raktak egy újabb zsákot). Kérdeztem, miért nem szólt nekem és együtt megcsináltuk volna, de azt mondta, nem tudta hogy otthon vagyok e, meg nem akart zavarni...ezért aztán csendben pakolva szenvedett :S

Megköszöntem, de elég gáz ez, igazán szólhatott volna, nemrég jött ki a kórházból, paráztam, hogy emiatt a szarság miatt nehogy rosszul legyen nekem.

Amúgy tök fölösleges elpakolni, mert valami retard abből űz sportot, hogy az éj leple alatt oda szemetel. Persze értem a szomszéd aggályait, én sem akarok a szemét miatt patkányokkal és csótányokkal fogócskázni, de egyes emberek fejében akkora űr van, hogy ezt fel sem fogják. 

Később még átjött a szomszéd és hozott terítőt a cipősszekrényemre, meg mondta, hogy a Keleti banya azt mesélte Leselkének, hogy mi vidéken vettünk egy házat és tavasszal költözünk. Össze is facsarodott a szívem, de nagyon jó lenne itt hagyni a vakondlyukat, a szeméthegyeket és ezt a sok rosszindulatú hülyét itt körülöttem. De egy legoházra sem telik.

Viszont végre egy pletyka, ami nekem is tetszik. Sajnos azonban csak a gonosz Keleti boszi fantáziája élénk és mi itt ragadtunk ebben a langymeleg fostengerben. A Banyának meg valószínű, nincs élete, hogy ilyet kitalál és terjeszt.

Ja, lehet hogy írtam már, ha igen, akkor bocs, szenilissé tesz a január, szóval fb szerint R. szakított a pasijával, mert a státusza már egyedülálló egy pár napja. Nem tudom, szegény fickó mit vétett, hogy ki kellett dobni, mert az év nagy részét németben töltötte és csak a sok lóvét küldte mindig R.-nek, a luxus hülyeségeire. Ja és R. elkezdett most rock zenét hallgatni, mert tele nyomta a facebook oldalát rockdalokkal, eddig gagyi lagzis nótákat hallgatott csak. Franc tudja, mitől lett most hirtelen ekkora "rocker", biztos pasas van a dologban...

Ma meg még délutáni összeröffenés is volt a hely-en. Igazán semmi, de semmi kedvem nem volt hozzá, főleg délután 4-kor, de Yves Saint Laurent parfümcsíkot magam után húzva csak megjelentem (nagyon imádom az új parfümjeimet, reggel használom és délután is érezni). Nem tartott sokáig szerencsére és főként a válságról esett szó, de meglepő mód, tavaszig nem zár be a hely. Hogy aztán mi lesz nem tudni, de ez is több a semminél, azt hittem a hely végét jelentik be. Mindig érnek meglepik.

És kitartás, mindjárt jön a weekend.