Hunger games, home office, szellemváros, felfordulás

Nagyot változtak a dolgok a legutóbbi bejegyzésem óta, pedig az csak pár napja volt. Szerintem olyan helyzet állt elő, ami már régen nem volt az országban-ha volt egyáltalán (bár biztos volt, régen sokkal több járvánnyal kellett küzdeniük az emberekenek). Szükségállapot, vagy hogy is hívják :O
Pénteken bejelentették, hogy hétfőtől bezárnak a sulik, ovik, bölcsik és sok munkahely is átáll a home officra.
A hely-re holnap még be kell menni 8-12-ig leszünk, akkor tudjuk meg, hogy az otthoni munka hogy fog működni. Egyelőre nekem elképzelésem sincs ennek a menetéről.
Ugyanilyen hihetetlen számomra az online tanulás fogalma is, hiszen sajnos vannak családok, ahol az ehhez szükséges eszközök (telefon, tablet, laptop) és internet nem elérhető. Csoportosulni meg nem lehet ugye, a fertőzés kivédése érdekében.
Pasim amúgy dolgozik, az építőiparban nincs home office XD.
Nehéz idők jönnek szerintem, de nem akarok vészmadárkodni és remélem, hamar kilábalunk ebből az egészből.
Pénteken, mivel apám előzőleg mondta, hogy azért ne már egy db májkrém legyen otthon, vettünk néhány dolgot a pasimmal a boltban. Nem 10 kiló lisztet és cukrot persze, de került a kosarunkba, több doboz tej, gyümölcslevek, porlevesek, sajt, darált hús, konzervek, na nem ipari mennyiségben, de legalább már van egy alapkészletünk. Az is valami. Persze éhezők viadala volt most is, a parkoló tele, még ott is kocsik álltak, ahol nem lehetne.
A hétvége, ehhez mérten egyhangúan telt. Alig-alig volt mozgás a városban, persze mitől is lett volna, mikor minden programot lemondtak a vírus miatt. Unalmamban az apámtól még régebben kapott konyakosmeggyet pusztítottam-ugye az alkohol fertőtlenít hihi, meg csokis nápolyit. Ha sokáig tart ez a karantén vagy micsoda, biztos hízni fogok. A hajamat is befestettem, és hát egyáltalán nem lilásfekete, mint ami a dobozon van feltűntetve, inkább fekete és sötétbordó. Sápaszt, de alapvetően jó és ami fő, hogy a narancsszínű förmedvény már a múlté (YASSSSS!!!!!). 

Ja a műtétem is kétséges (nem is bánom), csütörtökön fél napig a nőgyógyászaton ültem, megkaptam a vizsgálatkérőket, de ez még azelőtt volt, hogy korlátozásokat vezettek volna be, ma már azt olvastam, hogy csak az életmentő műtéteket fogják elvégezni. Szóval jövő héten szerintem felhívom a dokit és megkérdezem, elmenjek e így a vérvételre meg a többi helyre, van e értelme.
Apámról még annyit, hogy hétvégén a tinimaimék megint ott dekkoltak náluk és persze ott is aludtak. Csodálatos, tényleg. Tegnap este hívtam fatert, de nem vette fel, írtam neki messengeren, mire visszaírta, hogy mindjárt csörög. Na, persze nem hívott és naná hogy a tinimami miatt :/ De ezen már nem is idegelem magam.
És hogy mit fogok csinálni a kényszerszünet alatt? Már amikor nem lesz otthoni meló?Jó kérdés, a nassolást azt el kéne felejtenem, de pár filmet talán beiktatok és biztosan folytatom a sztorimat is hogy jövő héten már felrakhassam az új részt. 
Mindenki vigyázzon magára és vigyázzunk egymásra :)