Big city life

Felkeltem 7 előtt, hogy írok, mert később főzni, mosni és takarítani kellene, de mostanáig csak zenét hallgattam (*_*) ehhhh.....

Végre hétvége! Elég tetű lassú volt a hét. Nem is voltam túl motivált, szarságokat álmodtam, vagy órákig fetrengtem az ágyban (jó, ehhez hozzá tartozik, hogy hajnali 3-kor mikor mentem pisilni, egy rohadt nagy fekete pók (!!!!) volt a fürdőkádban de én sikitás helyett csak lefagytam, utána már nem is aludtam vissza. 

Egyik munkatársamnak meghalt az anyukája minden előzmény nélkül és még 50 éves sem volt, a felnőtt gyerekein kívül két unokát és egy általános sulis kisgyereket is hátrahagyott.

A Tini hiéna anyjának is rossz eredménnyel zárult egy vizsgálat és műteni fogják, meg szövettan stb. Sajnálom azt a nőt ismeretlenül is, biztosan voltak panaszai, de nem volt ideje magára, két állásban dolgozott, ellátta a háztartást és gondozta Tini mami gyerekét, míg az csavargott és iszogatott, nem törődve senkivel. Remélem hamar meg fog gyógyulni. 

Ja amúgy pont tegnap futottam bele a Tini mameszba, le van rongyolódva rendesen (a pia áldásos hatása), kinéz vagy 35-40-nek, foga se sok van már, és lefogyott úgy 20 kilót biztos. Van valami baja neki is, az tuti, mert küldözgették a májgondozóba, de nem nagyon indult meg.

Ami viszont jó, hogy már úgy 90%-ban lekopott az ősökről, év eleje óta nem volt náluk, csak néha telefonál és anyám elmondása szerint apám kiábrándult belőle és a fickójából, már nem tartja őket olyan nagyra. Hát ideje volt. Végre rájöhetnek, hogy van élet ezeken az embereken kivül is.

Apám idén már nem abba a ledurrant kempingbe akar menni nyaralni, hanem másfelé. Szóba került külföld is, anyum lelkes, végre láthatná a tengert, nagy vágya ez. És ami klassz, hogy persze ketten mennének,  nem lógna a potyaleső Tini mami és a barátja a nyakukon. Nagyon drukkolok, hogy így legyen. 

Ja, anyum pisa tenyésztési eredménye negativ lett, ezért most másfelé, a vérnyomás terén vizsgálódnak. Kap is rá valami gyógyszert.

Én meg a dilidokimnal zártam a hetet tegnap délután. Jól elcsevegtünk a kávékról.

Láttam a Szavak és érzések című filmet és elég nyomasztó, de ugyanakkor érdekes is.

A szomszéd egyik fia faternál fog pár hetet melózni. Sajnos. Ez szerintem nem jó ötlet, mert ha valami gixer lesz és a gyerek nem válik be, számíthatok a szomszéd bosszújára, így is feszegeti nálam a határokat a folytonos vegzálással és újabban felkérdezésekkel, pl. hogy miért nem látja az ablakunkon azt a függönyt, amit adott és majd ő bejön és felrakja, ha mi már nem. 

Hát ide biztos nem jön be, menjen a francba már tényleg.

Végtelenül sok ez már, ezért bele se megyek részletesen, mert fölösleges és unjátok ti is tuti, már én is unom és full belefáradtam. Már nem is tudom körbe írni, mit érzek, attól hogy ennyire bele akár mászni az életünkbe.

H. is eltűnt. Tutira vérig sértődött, mert nem adtam neki pénzt. Írtam a messengerre, hogy mi újság, meggyógyult e már Lara, de meg se nyitotta. Szóval igazatok van, át kellene gondolni ezt a barátságot, vagy mit :S

A. írt de csak extra röviden és ultra tárgyilagosan. Hol vannak már a hosszú levelezéseink? Nem is tudtam mire vélni. De majd a hétvégén válaszolni fogok szerintem.

Meg írni is jó lenne, vissza kerülni a kreatív útra és a sztorikba. Most már tényleg. Hiányzik és akarok mással is foglalkozni, nem csak ezzel a sok hülyeséggel itt körülöttem. Valamelyik nap a buszon pont egy olyan zene ment, amit felhasználtam a nem publikus 2015 óta íródott sztorikámhoz és eszembe is jutott, hogy azt is be kell fejezni. 

A bankban meg Fall out boy szólt (yesss giga nosztalgikus ikonok!), szóval még örültem is, hogy várni kellett.

A nőnapot meg totál és tökre elfelejtettem, csak akkor esett le, mikor pasim hozta a csokit és a tusfürdőt. Persze örültem. Remélem minden nőről megemlékezett a családja. És nyilván nem csak egy nap van a nő nap, hanem az év összes napján figyelni kell(ene) és kedvesnek lenni, de hát ez nem úgy működik.

Oké nem okoskodok itt tovább.

Házimunka járat indul.

Jó hétvégét mindenkinek.