Besütött a nap a szobába

Ezért fél 7 után már ébren is voltam. Meg amúgy sem voltam már álmos, mert tegnap este viszonylag korán lefeküdtem. 

Jó, most már kicsit kókadozok, meg a fejem is fáj, csak kellett volna még egy kis alvás.

A nap egyedül telik. Csináltam chili con carne-t és tök jó nem is erős. Meg akarok tejbegrizt is összedobni, jól esne valami édes. Pasim ma is dolgozik, sőt holnap is, jövőhèten mindenképp be akarja fejezni  már ezt a munkát. 

Délelőtt láttam a magyar mozi tv-n a Moziklipet, mindig megnézem, ha adják a tv-ben. Imádom a régi magyar klipek hangulatát.

A héten semmi extra nem volt, csak pár érthetetlen momentum. Pl. hétfőn hívott a szomszéd és számonkérően lecseszett, hogy elhanyagoltam és feléje se nézek stb., mondtam neki hogy épp most értem haza, amúgy sem tudtam értelmezni ezt a stílust, nyilván ha nem érek rá akkor nem tudok menni, van ez így. Igyekszem benézni hozzá, de nem mindig jön össze. Utána lenyugodott, mert közölte hogy nincs harag, sőt van egy kis meglepetése a számomra. 

Hát ja...meglepetés az volt. A kezembe nyomta az én nemrég kidobott pár cipőm egyikét, hogy ezt ajándékba adná nekem

és ez az ő egyik kedvenc cipője volt. Nem, sajnos ez az én egyik rosszabb állapotú cipőm volt, amit kihajitottam a múltkori cipősszekrény selejtezésnél. Persze megköszöntem meg minden, de ez nagyon durva tényleg. Pasim vállalta, hogy kidobja mert úgyis indult a boltba, és azt is megjegyezte, hogy valami baj van a toronyban a szomszédnál, hogy kukázik és a "terméssel" minket ajandékoz meg. Hát én nem tudom, de legközelebb tuti nem az itteni kukatárolóba rakom a leselejtezett cuccaimat, mert így mindig visszakerül hozzám.

Kedden pedig H. ejtett gondolkodóba. Jöttem haza a postáról, ahol a még februári csekkeket fizettem ki, mikor belefutottam. El volt kenődve és azt mondta, jó hogy lát, mert csak én segíthetek rajta. Aztán előjött a témával, hogy adjak neki kétezret. Persze nem árulta el, minek. Nem volt nálam annyi, de az összes nálam lévő aprómat oda adtam, volt vagy 600 Ft., a semminél az is több gondoltam, de H. nem volt elégedett és kérdezte hogy biztos nincs nálam még. Elég nehezen fogadta el, hogy nincs, jelenleg ennyit adatok, mert még a márciusi számlákat egyáltalán nem rendeztem, nem beszélve a tetves hiteleimről. 

Pasim szerint H. kihasznál és csak akkor jutok eszébe, ha pénz kell neki. És hogy ne adjak, ne dőljek be mert egy csomó ékszert örökölt, továbbá 40 milliós ingatlanon ül, ami kihasználatlanul ott áll évek óta. 

Hát...

Este ráirtam H.-ra hogy sikerült e még pénzt szereznie, de nem is válaszolt. 

Szerdán itthon voltam és élveztem a munkaszüneti napot. 

A csütörtök és péntek gyorsan eltelt. Tegnap beugrottam az ősökhöz, de faterom olyan ellenségesen viselkedett, hogy inkább leléceltem. Persze lehet csak simán tré hangulata volt, de azért nem esett jól. 

A kiskutyák (Millie és Margó) cukik. Most kapták meg az oltást és gazdikereső státuszba is léptek. A többfunkciós Tinimami intézi a dolgokat persze :S

Ja este meg hugommal is eszmecseréltünk már úgy karácsony óta nem beszéltünk semmilyen formában. Szerinte romokban a família és én is haragban vagyok vele. De ez nem igaz, én nem haragot tartok, csak távolságot (by facebook). És sok fölösleges agyfasztól megkimélem így magam. 

A család viharvert, de nem hever romokban, viszont amíg faterom pl. a Tinihiénakutyával és a fickójával ünnepli a névnapját és az a nő eszi kétpofára a finom rántott sajtot (zokogó ikonok, a hiénába kár az a jó kaja) nem hiszem, hogy változás jöhet. 

De azért remélem egyszer a dolgok jobb irányba fordulnak.