Uram, a dolgok rosszul állnak

Kialvatlan vagyok. 
És a fejem is fáj.

A pasim kb. egész múlt héten betegeskedett, de végül nem fordult orvoshoz, jobban lett magától. Most meg viszont a fogfájás kínozza. És mind tudjuk, hogy az milyen tré. Hajnali 3-tól nem aludt, és én sem. Végül 1 Algoflex és 1 Cataflam (ez nem a reklám helye, tudjuk) szűntette meg neki, de ez nem állapot, orvoshoz kéne fordulnia. Ha nem félne annyira, mint én. Ráadásul valószínűleg ide szájsebész kellene, mert bele van törve a fog :/Nem ragozom, mert nem gyengén gáz.

Szóval ilyen csodás fizikális és mentális állapotban indultam el a mai megbeszélésre, aminek témája, na, most hogyan tovább? És egy kedves kolléga búcsúztatója is ma volt, aki máshol folytatja :( 
Egyáltalán nem vártam ezt a  napot, a hely-en lévők 95%-a rohadtul nem hiányzott. De azért meglepően szociálisan viselkedtem, dumáltam B.-vel, a másik B.-vel (akivel eddig egy szót sem soha), K.-val és I. olyan aranyos volt, mert tényleg rendesen örült, hogy láthat, a nyakamba borult, meg minden. R. is ott volt, de látványosan húzta a száját, jó az én hibám, a karanténosdi alatt, tényleg nem sokat kerestem, inkább ő írt rám. Nem is sokat beszéltünk, most úgy látom, T.-vel nyomul, én meg őt szinte nem is ismerem (meg nem is akarom eh). A megbeszélés után is mentek csavarogni, mondjuk megkérdezte, hogy megyek e, de persze a válaszom a kategorikus nem volt. Nem szeretek boltból boltba mászkálni, de ezt ő is tudja. Nem tetszett neki, morgott, hogy pont erre számított, meg folyton csak a kifogásokkal jövök etc. Jól van, i don't care amúgy, főleg azért, mert ebben a hónapban még marad az online meló, sőt sanszos hogy júliusban is, sokan azt rebesgetik, hogy ősztől áll vissza minden (de addigra az okosok a korona második hullámát jósolják, szóval nem tudom én...). Hála az égnek...Láttam a hajdobálgatóst, meg a mufurc arcú nőt, szerencsére jó messziről csak. Ott lefetyeltek egymásnak, hogy:jajj, add meg az emailcímed, hogy tudjak neked írni, amíg nem áll vissza a munka...blöeahhh :O és ide képzeljen mindenki végtelen számú, okádós smiley-kat.
Ja, tegnap volt még egy találkám apámmal, várhatóan nem sült el jól. Mondta, hogy beugrik, de nem volt jó kedve. Nekem sem, kaptam hugomtól 6 zsák ruhát (huginál teljes stílus váltás van, vagy micsoda), amiket nem volt még időm kipakolni, apránként megy csak (vannak közte jók, mondjuk a lila retro melegítőnacival, a neonrózsaszín szandállal, vagy a párducmintás gumicsizmával nem tudok azonosulni, de majd keresek gazdát nekik, annak viszont örültem, hogy belefértem egy nagyon kicsinek látszó farmerba), szóval apám szörnyülködött egy sort, látván az állapotokat. Igazság szerint talán jeleznem kellett volna neki, hogy jobb lenne a találkozás máskor, de évente 1-2 alkalmat kivéve, nem jön be, szóval nem akartam megsérteni. A kapcsolat köztünk amúgy sem a legfényesebb és még finoman is fogalmaztam. Köztünk áll a tinimami és kedves kis családja ugye. Na, mindegy mert jó feszült 10 perc volt, kb. annyit töltött itt. Aztán este anyám mondta, hogy hívjam már meg vasárnap ebédre, mert morog hogy én sosem hívok meg senkit. De könyörgöm, ide???Na, ne már...én is menekülnék innen, nem hogy még vendégséget játsszak. Végül beadtam a derekam, egye fene :/ Csak még pasimmal is közölnöm kéne, hogy lehetőleg legyen itthon, bár nincsenek jóban apámmal.
Teljesen magam alatt vagyok emiatt, és most úgy az egész helyzetem miatt is. Őszintén, nem látom a kiutat és nem látom, hogy én innen, ebből a lakásból valaha el tudnék költözni. Ugyanakkor azt is tudom, hogy nem bírom itt leélni az életemet. Amit a szituáció iránt érzek, az a gyűlöletnél is nagyobb. Nem tudom, van e olyan..
Szóval bőgök néha egy sort, mint a zálogos tehén, ráadásul a fejem és a torkom is fáj. Apám szerint a penész miatt, ami a kis lakáskámban éldegél. Hát ja, lehet. Az a baj, hogy nem tudom feldolgozni, hogy olyan simán szerzett egy potenciális albit a tinimamiéknak, elég volt a csajnak panaszkodnia a "szar" életéről, ami abból áll, hogy nem fizet rezsit, nem csinál házimunkát sem, a családja neveli a gyerekét, míg ő iszik, csavarog a pasijával és délig alszik. Ja, persze őt apám autóval fuvarozza mindenhova és most éppen ő a jókislány, mert pár napja nem iszik és mert van valami beugrós állása. Chhhhhhhhhh.....
De ezt a tinimami feat. apám szálat már leírtam párszor tuti. Mindig magamat ismétlem. Kicsit félek a vasárnapi ebéd miatt. Sosem sikerül jól az ilyen, akárhányszor főztem apámnak, nem ízlett neki, most sem fog, akármit készítek.
Sajnos az írással is megrekedtem, mert míg pasim beteg volt kb. egy sort sem írtam, szóval megpróbálom összekaparni magam. A sztori teljes egészét vázlatba megcsináltam. Persze még változtathatok rajta. A jelenlegi verzió angsty angst :P happy end nem lesz úgysem, de nem tudom...van még pár kusza szál ezzel kapcsolatban is.
Viszont durva ff-eket olvasok,amikből ihletet meríthetek egy későbbi sztorihoz, bár ilyen mélységbe amiket én minap is láttam a monitoron, nem mennék, mert akkor a wattpadon úgy tiltanak, mint a huzat (és mi lenne a 13 követőmmel????).
Ja, és láttam a Másnaposok 2-t, de nekem inkább elszomorító volt, mint vicces.
De egy nagy hurrát a mai napnak, mert nincs online meló!!!!!