Amúgy nem bírom a Tini titánokat.
Az elmúlt napok eléggé egyhangúan teltek, plusz a hangulatom is nyomott volt. Nem tudunk még semmit a házról, majd a napokban derül ki, egyáltalán szóba jöhet e az előzőekben felvázolt terv. Közben meg pasim folytatja a felújítást, már amikor ráér, vagy amikor nem a seggfej barátaival szórakozik. Tegnap ezen jól összevesztünk és éjszaka ordítoztunk, adtunk némi pletykálnivalót az erre éhes lakótársaknak. Amúgy nem érdekel, ki mit gondol. Viszont jó csúnya dolgokat vágtunk egymás fejéhez. Tudom, most kéne összetartani, erre széthúzunk.
Ma legalább nem balhéztunk, lefestette az összes ajtót, de még így is van mit festeni, csak elfogyott a festék és már nem ment el másikat venni.
Úgy érzem néha, hogy teljesíthetetlen feladat pár hét alatt megcsinálni a lakást eladható állapotra. Nincs annyi időnk és pénzünk (ezutóbbi egyáltalán nincs...)
Meg ott a kétség, hogy ha eladjuk, hol lakunk, míg a másik házat lakhatóvá tesszük?!
Meg a pasim hozzáállása is néha döbbenetes.
Apámék jövő héten mennek a kempingbe, az utazás részét és a Tisza tó közelségét sajnálom, de a többit nem.
A. megígérte, hogy a héten találkozunk, mert hogy szabadságon volt, persze nem tartotta be, jellemző.
Csak ez egy olyan béna nyár :(
Ennek megfelelően a kedvem is szar. És ezt megfejelem azzal, hogy halálsoron lévő elítéltek életútját böngészem a neten, meg a Texasi börtön kivégzési információját (igen, van ilyen weboldal). Nem vagyok normális.
Írkálom a Still breathinget, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy jól haladok vele. Meg van még 1-2 egyéb ötletem is.
A másik a Kiközösítés, ami jóval nehezebb témát tár fel. Ja, meg elkezdtem nézni a Lucy című filmet is, de nem végig. Scarlett Johansson tök jó színésznő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése