A tervezett munkák végül naná, hogy nem lettek befejezve, hátra maradt még az ajtók egy részének festése, a konyha és a fürdőszoba. Nem osztottuk be jól az időt, úgy látszik, de azért örültem, mert az elvégzett dolgok is látványosak voltak és jobbá tették ezt a lehangoló lakást. Vasárnap meg kirándultunk kicsit. Természet lágy öle egyebek. Kellett már, hogy kicsit kiszakadjunk a városból, a festékes vödrökből, laminált parketta darabokból. Az idő is kegyes volt hozzánk és jól esett az a pár km gyaloglás. Aztán jött a telefonhívás, anyáméktól hogy lenne egy ház, amit meg kellene néznünk.
Hogy mi????
Szóval láttak egy házat nem messze tőlük, amit eladásra hirdetnek. A tulaj nem a városban él, a ház meg már évek óta lakatlan, ő nem is volt annyira rajta az eladáson, mivel évek óta máshol lakik és nem köti ide semmi (a házban az anyukája élt). Telefonon hívtam a pasit és-minő mázli, jelenleg éppen a városban volt, így a kirándulás után arra fordultunk, hogy megmutassa a házat és beszéljünk a részletekről.
Két szoba, konyha, fürdőszoba, van különálló két melléképület, kis terasz, kert. Van meló bőven benne, de egyúttal van benne fantázia is. Persze egyelőre pénzt kellene szerezni és azt csak úgy tudjuk megoldani, ha eladjuk a lakást és annak az árából kipörgetjük a hitelemet és kifizetjük ezt a házat. És még így is kell kölcsönt felvenni, hogy lakhatóvá pofozzuk a házat. De a tulaj talán benne lenne némi haladékban, tényleg nincs rászorulva a pénzre, neki nem sürgős. Ha nem előz be valami pénzes vevő, még szerencsém is lehet. De nagyon össze kell most fogni a pasimmal. Vagyis kellene. De kicsit szkeptikus vagyok. Oks, most lelkes, de van pár csicska haverja (egyikkel minap vesztem össze telefonban, a pasimat hívtam erre a csávó meg a nője kaffognak nekem a telefonban, hogy mit telefonálgatok, fejezzem be stb.), aki nagyon le tudja húzni a mélybe és meggyőzni, hogy jól van minden, ahogy van :(
Meg persze félek néhány apróságtól, nehogy valaki megvegye előlünk a házat és megint koppanjunk,vagy mi ne tudjuk annyiért eladni ezt a lakást, amiből jól járunk. De nem akarom ezen stresszelni magamat. Kaptunk egy hetet, hogy választ adjunk. Pasimnak tetszik az ötlet,a családomnak is. És nekem is. Nagyon hosszú és rögös út áll előttünk. De szerintem mindent megér, hogy megszabaduljak ezektől az idióta emberektől itt körülöttem, akiknek annyira nincs élete, hogy a pletykálásban, áskálódásban és a postaládák fosztogatásában élik ki magukat.
Örömködésemet a tegnapi orvosi vizsgálat zavarta meg. Megint kiújult az a nőgyógyászati izém, lehet idén sem úszom meg a műtétet. Harmadjára már! Ami már kicsit kezd frusztrálni, vigyázok magamra tényleg, évente járok orvoshoz és mindig van valami gixer.
Pasim is jövő héten szedet le egy nagy szemölcsöt a hátáról. Közben meg befejezzük az itteni elmaradt felújításokat, aztán ha a szerencse mellénk áll, belevágunk a ház projektbe.
Szóval megy a nyár, most így tervezgetősen, álmodozósan, reménykedve a kedvező folytatásban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése