2018. július 24., kedd

Vánszorgó idő

Na jó, mikor hogy. Lehet, hogy csak én vagyok lelassulva, nem tudom. Még mindig a Still breathing-et írom, meg írok egy másik sztorit is, majd meglátjuk, mi lesz vele. Perpill. olvashatónak találom, de lehet hogy holnap már nem így vélekedem.
A. írt egy emailt és olyan fura volt az egész hangvétele. Egy csomó ideig szabin volt, azt mondta, majd hív és összefutunk,de felém sem szagolt. Az egész levele olyan mintha már nem tudna mit írni nekem, inkább élménybeszámolónak hatott az egész. Leírta, hogy hova járnak az új baráti körével, meg a titkos fickójával. Meg hogy voltak azon a koncerten, ahová én is mentem volna, de nem volt kivel. Hamar írtam neki választ és lehet nem is sikeredett kedvesre, végül is azt írtam csak, hogy ő meg én is megihatnánk egyszer valamit, valahol, valamikor. Persze csak ha bele tud passzítani két baráti társasággal és a szeretőjével töltött kellemes este közé.
Rossz, ha egy barát így elkezd távolodni. Nem ő az első, Sz.-el kezdődött, de A.-ról nem gondoltam volna, hogy valaha ennyire a perifériára szorulok nála.
H.-val legalább találkoztam, Lara annyira cuki, bebújt a szekrénybe, mondtam is H.-nak, nyugodtan maradhat :D
A héten rockfeszt, tehát nyekergés. Mondjuk eddig egész jól elvoltam, eszembe sem jutott, mert más nyomorokkal voltam elfoglalva. De most pasimtól megtudtam,hogy apám valahonnan szerzett két jegyet, amit állítólag oda akar adni a hugomnak.
*-* *-* *-*
Nehéz ám szavakba önteni, milyen gondolatok vannak bennem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése