A családban még mindig a viszály leledzik. A tesóm írt ma rám és mivel nem vagyunk épp jóban, egyből gyomorideg vett elő, mikor meglátta az üzenet jelzést a fb levelezőjében. Mondjuk, nem is csalódtam, a maga hűvös módján leosztott és kb. mindenért, ami a családban zajlik, engem okol. Pedig az ő keze is benne van, meg a többi család tagé is. Nem mentegetem magam, biztos én is tettem, mondtam olyasmit, amit nem kellett volna. De ne én vigyem már el az egész balhét egyedül, mert az nem nagyon fair.
És a pasim is bitang gyökér volt tegnap.
Ma meg bele futottam egy ilyen cetlibe. Tudjátok, ezeket random összevissza kiragasztják a város több pontjára. A héten már találkoztam a légy boldog és a merj élni felirattal. (nekem tetszik ez a megmozdulás, pont azon agyaltam minap, hogy nekem is kellene ilyet gyártani, terjeszteni és ezáltal pár embernek jobb napot szerezni)
A mai pedig ez lenne. :) Hát ha a tesómat kérdezné valaki, tuti nem így vélekedne, meg én sem tartom annyira jónak magam, de annyira rossz sem vagyok, mint ahogy be akarják állítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése