Belenéztem a naptárba és láttam, hogy mindjárt vége a hónapnak. Meg a nyárnak is. És velem egy koncerten és egy strandoláson kívül nem történt más kalandos. És idén már nem is fog szerintem. Szóval el is ért gyorsba a világfájdalom. És ittam egy pohár sört, nem gyümölcsöset. Nem is értem magam, a sört, ha nem gyümölcsízesítésű, nem szeretem. Most sem volt jó íze, de ittam a nyár egészségére :S Vagy mi...Olyan szomorú üresség van bennem. Értitek...
Nem vágyom a szeptemberre, oké akkor van a szülinapom, de megint várnak a nehéz dolgok, pár életemet meghatározó döntés, amit persze nem is én döntök el. A szeptember minden évben gyötrelmes nekem.
A héten találkoztam A.-val is és beszélgettünk, a titkos fickója meg van még persze. H.-ék betegek, az egész családot valami hasmenős vírus terítette le.
Tegnap meg a szupermarketben összefutottam Cs.-vel, de csak köszönt és én is neki. Fura, mert múltkor a koncerten volt együtt tombolás, közös selfie, meg puszi-puszi...Furák vagyunk mind, van bennünk egy buli én, meg egy szolid hétköznapok én.
Az exem még nem "került elő", ha lehet így nyilatkozni,de remélem hogy csak elege lett a fakebuk nyújtotta faszságokból és azért lépett ki a virtuális világból. Nem akarom, hogy baja legyen. Volna miért gyűlölnöm, de azon már túlléptem nagyjából.
És arcon csípett egy szúnyog is (aki valahol részegen fetreng a véremben lévő sörtől eh).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése