Majmok a buszon, avagy Magentaluvnya és más egyebek

Nincs szerencsém a rózsaszín hajú csajokkal, ugye ott van húgom barátosnője Pinky Pie, aki utálatos volt velem, meg sajna itt is lakik úgy 3 házzal arrébb egy nő rikító rózsaszín hajjal. Van két kisiskolás gyereke is, meg az anyja és a tesója is vele lakik, vagy nem tudom ki az a kiscsaj meg idősebb nő, akikkel az erkélyen lógnak és cigarettáznak folyton. Na mindegy, de gyakran egy buszmegben szállunk fel sajnos és hallom hogy mindenkit kibeszél, meg bámul. Engem is és már majdnem rákérdeztem múltkor, hogy mi az anyját néz annyira ilyen lesajnáló, fölényes tekintettel. Idegesít. 

Tegnap még balszerencsémre a 3 barátnőjével volt és a buszmegálló zengett a vihogasuktól. A buszon is folytatták és hiába akartam távol ülni tőlük, ők is a busz végébe özönlöttek. Aztán ahogy eddig is, mindenkire tették a megjegyzést. Mintha ők olyan tökéletesen  néznének ki. Valamit rólam is susmorogtak, meg köszörülgették a torkukat sejtelmesen. 

Azt hogy rólam mit makogtak nem hallottam, viszont azt igen, hogy másokra mit mondtak, pl. felszállt 2 molett nő, erre  a rózsaszín frizurás ribizli: úristen a busz leszakad. Meg: hogy néznek ezek ki? Így kimenni az utcára stb. 

Nem tudom amúgy milyen jogon kaffogtak be mások súlyára, mikor a magenta nő és a 3 barátnőjeből 2 is olyan 80 kiló körüli volt. És hiába képzelték magukat divatikonnak, a kinyúlt, csíkos strandruha c type-os szőrös, flitteres papuccsal, plusz az elfojt béna tetkók elég olcsó hatást keltettek. 

Attól hogy merész színű a haja, jobb vagy több másoknál? Nem hinném.

Ti akartatok már valakit a viselkedése alapján megfejelni? 

Biztos bennem van a probléma. 

Mondjuk ez a nő tényleg gáz. Kicsit hasonlít arra középsulis, okádék cafatra K.-ra, aki Cs.-vel együtt undoritóskodott mindenkivel. Rühelltem is mindkettőt. Jajj ptsd.

Holnap weekend és rathole repair in progress, vagyis plafont festünk, nem várom, volna jobb ötletem is nyári hétvégékre, de muszáj. Nagyon gusztustalan a penészes plafon. Előte ecettel még letöröljük, hátha minél később jön vissza a penész. 

Ma anyáméknál voltam délután. Ettem cherry likőrös bonbont és lekváros levelet. 

Meg elhoztam az egyik ezer éves, emoid,  nagyon ciki írásomat.

Kb. 2006-2007 körüli...

Füzetbe írt.

Retro feeling.

Egyelőre féltem bele olvasni pedig azt tervezem, hogy lepötyögöm és publikálom, amíg visszatér az ihletem (jó, ez nem biztos még).