Okay, whatever...

Nem tudom, mi történt Róka blogjával, miért lett zárt, de remélem hamarosan újra nyilvános lesz.
És remélem mindenki jól van, örül a tavaszi jó időnek.
Szombaton egy fickó halálra rémisztett, egyedül voltam itthon, mert pasim dolgozott, mikor is valaki izomból elkezdte püfölni az ablakot, majd a kapucsengő kezdett el csörögni. Nem vártam senkit, így nem is engedtem be, de Leselke igen és akkor már az ajtót verte itt az ismeretlen delikvens. Kinéztem a kukucskálón és egy 30-35 körüli rosszarcú hapsi akarta, hogy ajtót nyissunk, miközben Leselkétől érdeklődött, hogy nem e tudja, mi mikor leszünk itthon. Nem volt ismerős az ürge, így továbbra sem nyitottam ki neki az ajtót. Még egyszer kopogott, majd elhúzott. Hívtam pasimat, hogy várt e valakit esetleg, de persze ő sem tudott senkiről. Szóval továbbra is rejtély, ki jött szombaton.
A szomszéd mondta múltkor, hogy hozzá meg két férfi és egy nő csengetett valamelyik nap, akik azt állították, hogy menekültek és hogy felesleges ruhákat, meg tisztálkodási szereket gyűjtenek a maguk részére.
Lehet, hogy ez az ember is valami ilyesmi miatt jött volna, vagy mittudomén.
Már nem tudok semmin se csodálkozni.
Ja, szombaton elkezdtem nézni a Víkend c. magyar filmet, de pont belealudtam a lényegbe (pancser vagyok), így átkapcsoltam a Kelj fel és járj! című filmre, de persze abba is sikerült belealudnom, így fogalmam sincs mi lett a sztori vége, pedig érdekelt volna.
Hétfőn esővel kezdtünk, de szerencsére nem áztam el. De így sem volt kedvem az emberekhez túlzottan. Ribi 1 és Ribi 2 billegett velem szemben a folyosón egyforma guess pólóban, egyforma színű műkarommal és olyan szűk farmerben, hogy csodálkoztam hogy oxigénhez tudak jutni. Ribi 1 a telefonját bűvölte, de Ribi 2 felhúzott (tetovált) szemöldökkel várta, hogy én köszönjek előre, de azt benézte rendesen, tuti nem köszönök egy fiatalabb csajnak előre, főként úgy, hogy csak akkor mézes-mázos, ha segítség kell neki, különben kutyába sem vesz és ezer méterről lejön róla a felsőbbrendűségi érzés mások iránt :S Btw tök kedves keresztneve van, erre ő meg ilyen :S
Tegnap délután sikerült összeveszni anyámmal is. Beugrottam délután és  rossz kedve volt és ha neki rossz kedve van, hát mindenkinek az lesz. Még táppénzen van a héten, ami azért nem jó, mert így van ideje agyalni, hogy pl. faternak van valakije. Mondjuk, túl távol biztos nem áll a valóságtól, mert apámnak nem elég a Tini mammer, most egy réges-régi szerelmével is felvette a kapcsolatot.
A nő, Erika, nemrég lett szingli és hogy hogy nem, innen 30 km-re költözött a gyerekeivel és azóta anyám szerint apám le se szakad a fészről (nem mintha eddig más lett volna  a helyzet).
Tini mami szerint a nő egy "szemüveges béka" és ki van akadva, hogy apám dumál vele. A kis féltékeny hiénát szemlátomást felzaklatja, hogy apám figyelmét nem csak ő köti le :S Mondjuk, anyámat is bosszantja ez, de tenni egyikük sem tud semmit, apám úgyis öntörvényű és annyi nővel lóg a világhálón (és esetleg a valóságban is), amennyivel akar, nem hatja meg nagyon semmi.
Na, mindegy, szóval Erika nagys asszony miatt anyám ideges volt, én sem voltam valami jó passzban és összevitáztunk. De mindegy, mert azóta már kibékültünk, így értelme sem volt a balhénak. Csak megint egy szarnak éreztem magam.
Mellé még egy nyúlfarknyi hallgatás után a Szexmániás is feltűnt újból, hogy a faszságaival vegzáljon. Rohadtul hiányzott már. Nagyon unatkozhatott, mert elkezdte leírni, ő meg én mit csinálhatnánk együtt amire egy röhögő smiley-val reagáltam, de ezzel csak adtam alá a lovat, mert nem állt le, szegény nem vágta, hogy rajta és nem vele nevetek. Utána már nem is olvastam el az irományát, így végül feladta és kámforrá vált, bár attól félek, csak rövid időre.
Éjjel meg azt álmodtam, hogy érettségi banketten voltam egy fekete kisestélyibe A.-val és H.-val, aztán eltévedtem valami plázában és nem találtam sem a kijáratot, sem a barátnőimet. Szerencsére megszóllt a hajnali ötös ébresztőm, véget vetve a káoszos agyszüleményemnek.
Lassan megint mennem kell a nőgyógyászatra kontroll UH-ra, aztán majd citológiára, már előre stresszelek ettől talán nem kellett volna hétvégén lehangoló AO3-as fanfictionokat olvasgatnom, meg a saját angst ff-jeimet sem, lásd Jeremyblog, D.lovers, javíthatatlan vagyok eh.
A facebook meg feldobta ismerős ajánlásként a volt munkatársam fiát, össze is facsarodott a szívem, szegény srác már két éve meghalt :(