Álomfejtő BT, avagy dili vagyok

Oooohhhh,  most látom, hogy megszűnik a Trashvod,ó :( pedig néha benéztem oda és jókat röhögtem egyes videókon. 

Hétvégén a cipőket selejteztem, felszámolva a kupit, a vállalhatatlan lábbelik mentek a kukába, a maradékot szépen elrendeztem a cipős szekrényen, amire ugye a szomszéd adott egy terítőt. Szóval most egész rendben van már az előszoba. Kis öröm, de itt ez is öröm. 

Ja, szegény szomszéd múlt héten ismét 2 napig élvezte a kórház vendégszeretetét, biztos megviselik ezek a jövő-menő frontok. Vittem át neki vitamin italt és gyümölcsöt.
Egy lenéző stílusú, külföldi nevű hülyepicsa meg belémállt tegnap a fakkbukkon a városom segítő csoportjába, pedig most kivételesen én tudtam jól azt az információt, amiről az egyik csoporttag érdeklődött. De ez a kötekedő nő csak a maga igazát fújta és igyekezett meggyőzni arról, hogy tévedek. Mindegy, mert nem volt kedvem az ilyenekhez és így inkább ráhagytam és ki is léptem a csoportból, pedig eskü jót akartam, de az ilyenek miatt elmegy az ember kedve.

Olyan sületlenségeteket álmodtam éjjel. 

Álom 1: Tesómnak és nekem is voltak nagyon picike kiscicái és cumisüvegből kellett őket etetni. Míg tesóm macskái egészségesek és jól tápláltak voltak, az én cicáim soványan sorvadoztak a kis kosarukban és akármit csináltam velük csak rosszabb állapotba kerültek. Ott volt apám is, aki látta szegény sorsú állatkáimat és azt mondta, hogy (idézem): néha el kell engedni a dolgokat...

Álom 2: egy kissé káoszos lakásban éltem pasimmal és a nagymamámmal. Volt egy olyan 4-5 éves forma fiunk, akit Tamásnak hívtak, derékig érő vörös haja volt (!), vastag szemüvege és olyan zseniféle volt, mert ült a konyhában  egy hokedlin (álmomban régimódi, de nagyon tágas konyám volt) és egyenleteket oldott meg, én pedig a pasimmal együtt olvadoztam, hogy jajj milyen okos ez a gyerek...

Geesus...talán nem kellett volna apám sütikéit este 7 után eszegetni XD

Utánanéztem az álomfejtés honlapon egyes momentumoknak (hehehe, lassan olyan leszek már mint K. és jöhet a jósnő), amikre tisztábban emlékszem vissza és pl. a fiú gyereknél azt írta, hogy lehetőség és hogy jó dolgok várnak rám (na az klassz lenne).
A macska meg intimitás iránti igény, ugyanakkor az individualitás megőrzésére való törekvés. Wow...

Már ha lehet az álmoknak hinni. Anyám azt mondja mindig, hogy ne aludj, ne álmodj XD 

Ha a dolgok gyakorlati oldalát nézzük, és végigzongorázzuk az álmot, ez a macskás hasonlat tükrözi az életemet, húgomnak jobban bejött az élet (szebb macskái vannak), míg nekem van pár éles kanyar a szopórollerrel (az én cicáim satnyák). 

Szerintem ez a cumisüveges etetés azért volt az álomban, mert az ősök most a két kiskutyát ily módon etetik tápszerrel, lévén hogy Lexy teje lassan elapad.

A káoszos lakás, ahol boldog vagyok, hát igen, erre vágyom, el innen és újra kezdeni máshol, a káoszon szívesen lennék urrá, ha nem itt lenne. 

Na, és  a Tamás nevű zseni gyerkőc...konkrétan egy Tamás nevű közeli ismerősöm sincs, de pasim egyik féltesóját pölö Tamásnak hívják, sajnos ennyit tud róla, meg a születési évét, mert kb ötévesen látta egyszer és azóta sem. Régen beszéltünk arról, hogy vajon hol élhet, mit csinálhat, van e családja stb, terveztük, hogy megkeressük valahogy, de semmi infónk nincs róla és mivel gyakori a neve, ez tű lenne a szénakazalban és lehet sose jönne össze. Meg hát ez nem a Barátok közt, hogy nagy egymásratalálások meg ilyenek vannak. 

Ennyit az álmokról, vissza a valóságba. Látjátok, én már hét elején hülye vagyok :S

Hétkezdet ismét, de legalább nincs hideg, így egy hajszállal nagyobb kedvem volt felkelni. Pénteken megyek a tüdőgyógyászatra kettőre, így hamarabb lépek le a helyről. Mondjuk, ez még odébb van. 

Mindenkinek szuper hetet :*