Tök jó. És lenyugtat. Komolyan.
De most evezzünk nyugtalanítóbb vizekre. Yes, yes, a karácsonyról fogok írni, bár agyaltam azon, hogy ez a bejegyzés inkább menjen a levesbe, de attól, hogy nem írom le, még megtörtént.
Az ünnepek előtti készülődés, meg maga a szenteste átlagos volt. Bár rohadtul nyomasztott, hogy nem bírtam befizetni a hiteleket és a hónap elején kellett volna. A bank persze 23-ig napi 8-10x csörgetett, de nem volt energiám felvenni és elregélni, amit már vagy 10 bankosnak 10x elmondtam. Mégpedig hogy nincs pénzem és akkor se tudok most fizetni, ha maga Ferenc pápa jön ide. Aztán 24.-én abba maradtak a hívások, nekem meg kezdődött a főzőcske és fadíszítés kör. Igyekeztem jókedvű lenni és csak erre koncentrálni, de néha lelkiismeretfurdalásom lett, hogy nevethetek e önfeledten, örülhetek e bárminek is az elmaradt hitelek súlyával a vállamon.
A kaja jól sikerült, húsleves volt, sült hús, fokhagymás oldalas, rizs, krumpli és desszertként a szomszéd karácsonyi sütije, amit ajándékként készített el nekem. Meg is illetődtem. Még senki sem sütött nekem karácsonyi sütit.
A pasim sem feledkezett el az ajándékról és aznap annyira morcos sem volt. Kaptam tusfürdőt és golyós dezodort. Én könyvet adtam neki, meg illatszercsomagot (tudom, marha kreatív...). Megnéztük az Életrevalóak c. filmet és én azt hittem, az valami súlyos drama, de kellemesen csalódtam, mert vígjáték volt. A Hullám c. alkotásba már belealudtam, pedig azt már félig-meddig láttam is és van benne sulis lövöldözés.
Mivel sokáig voltunk ébren, 25.-én kómás voltam egész nap, és fájt a fejem is. Na, meg lelkileg nyomasztóan hatott rám a családi vacsora közelsége, ami általában balhét hoz magával. Este 6-ra mentünk, előtte 20 percig még nyitvalevő dohányboltot kerestünk, mert pasim kávézni akart. De nem volt szerencsénk.
Az ősöknél vihar előtti csend lengedezett, ami vihar ki is robbant, amint húgomék megérkeztek. Innentől már csaknem végig vita volt tesóm és anyám, anyám és apám, valamint anyám és húgom pasija között. Ja, az én pasim is beszállt, pedig kértem még itthon, hogy ne masszon bele, de x ital után már azt érezte, hogy neki okoskodnia kell feltétlen. Tesóm stílusa amúgy is olyan, hogy a hideg ráz tőle, rendesen kísérteties és megfagy a levegő tőle. Engem is betalált kétszer, utána ignoráltam is, amit hamar észrevett és mondta, hogy amugy nem akart megbántani, de...
Ah, hagyd nincs de...megszoktam ezt...
A veszekedés legalább az ajándékok átadása idejére fel lett függesztve. Azt hiszem, ez volt az egyetlen értékelhető, békésebb momentum az este folyamán.
Kaptam egy csomó mindent, Max volume szempilla spirált, vitamin csomagot, fehérneműt, testápolót, 3 db (jó drága) parfümöt (Far away Beyond, Yves Saint Laurent Manifesto L' elixir, Bvlgari Omnia Christalline). Amiknek fényében máris nem volt olyan nagy szám az én szerény kis ajándékom (oke, tudjuk ez nem a pénzről szól). Pasim 4 (!) tusfürdőt kapott idén karikor, lehet benne pancsikolni yeyyy.
Nagyon örültem minden ajándéknak, mind hasznos és szép.
Még sosem voltak ilyen luxi parfümjeim. Mindegyik olyan jó illatú! A Far away-ból már volt nekem Rebel, a Classic, meg az Infinity, ez a Beyond még csak a szeretném listámon szerepelt.
Az Yves Saint Laurent nekem eddig elérhetetlennek tűnt. Kb. mint a Bvlgari, egy volt munkatarsnőm használt mindig Bvlgarikat, neki volt Coral, meg Amethyste belőle.
Ja, nem mellékesen pénzt is kaptam, ami holnap megy a rohadék szemét banknak, hadd örüljenek.
Este 11 körül értünk haza taxival, pasimnak már bőven elég volt.
Tesómék meg akkor is vitáztak mikor eljöttünk.
Itthon még kicsit néztem a tv-t, belefutottam az AZ -ba, de még mindig képtelen vagyok végignézni, így inkább a Karácsonyi vakációt néztem egy darabig, az legalább kikapcsolt fejben.
De a nagy igazság az, hogy belül szomorú vagyok, mert botrányos volt az idei karácsonyi vacsora. Pedig lehetett volna akár tök jó is.
Megállapításaim:
- húgomnak stílusa kajakra vérfagyasztó és senki sem mer ellentmondani neki
- pasim napraforgó
- nem kellene erőltetni ezt a kötelező együtt vacsorázásos dolgot, mert az esetek többségében balhéba fullad
- a mi családunk szerintem félig- meddig működésképtelen (sad ikonok)
- az ételek nagyon finomak voltak
- az ajándékok szuperek, bár én is adhattam volna többet mindenkinek
Pasim holnap megy dolgozni, azt mondja, nem is baj. Nekem január 9.-ig Hawaii van:P
Lehetne aludni, de most is már fél 8-tól ébren vagyok, azt álmodtam hogy egy fodrasz elcseszte a hajam. Ja meg hogy a régi albérletben lakunk még (de jó lenne) és cseng a telefon, ami egy régi, tárcsás fehér készülék, nem tudom hol van, aztán megtalálom, felveszem, de cseng tovább. Álomfejtés szerint ez tennivalót jelent. És tényleg. Holnap be kell mennem a bankba.
De ma még ma van, szóval pihenek, tv-t nézek, zenét hallgatok és asszem folytatom a sohanemleszpublikus fictionom további javítását, hátha jövőre sikerül majd befejeznem. Meg a jelenleg folyamatban lévő 2 ff-met is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése