One way or another

Hugiék megint hoztak három bazi nagy zsák ruhát. Örültem, meg minden de gőzöm sem volt mikor tudom átnézni és főleg hogy addig hova rakom. Jobb híján a nagyszobába dobta le tesóm pasija, egyik zsák ki is szakadt. Én meg néztem, hogy már megint mi ez az országos kupleràj körülöttem, zsák hátán zsák pfffg. Hétvégén majd így fogadom a szülinapomra érkező ősöket, hogy csüccsenjetek le az egyik zsákra nyugisan, máshol úgysincs hely.

Aztán végül neki láttam a szortirozasnak, és két zsák fölös cuccot ki is termeltem, csak még azt nem tudtam, kinek passzolom tovább. Végül szerencsémre egyik délután belefutottam apámba, aki vállalta, hogy elviszi a ruhagyűjtő konténerbe, kapva kaptam az alkalmon és éltem az ajánlattal. Plusz még egy adagot Tinimamcira is rácsűröltem hihi. Így most már csak egy nagy zsák vár rám. 

Ja, tesóm szemöldököt tetováltatott magának. Nem rossz, de fura és én ezt nem vállalnám be, nekem annyira nem tetszik a tetovált szemöldök, annak idején R. is megcsináltatta, mondjuk, az övé elég botrányos lett, ilyen bitang vastag, feltűnő, durva fekete, brrrr. 

Rocker R. rám írt ma, hogy rég látott. Meg K. is, hogy új albérletbe költözött. 

Láttam H.-t is és integettünk egymásnak, meg N.-el is. Meg egy csaj aki a hely2-n van, reggel köszönt, én meg nagy ostobán bámultam rá, míg leesett, ki is ő. Fura, hogy emlékezett rám. 

Csütörtökön megyek a nőgyógyászati uh-ra, semmi kedvem, meg fel is fáztam kicsit, de nem húzom tovább, így is hátra van még majd a citologia és az elég nyomasztó. Remélem nem lesznek sokan a dokinál. 

Apám meg meló közben talált egy retro képeslapokkal tele táskát és hozott párat nekem is, mert tudja, hogy szeretem az ilyeneket. A lapok írója egy bizonyos Laci, aki az ő drága Margitkájának ír a Balcsi partról, ahol minden évben nyaral 10 napig (jól ment annak idején, én még sosem jártam a Balatonon, de még a környékén sem). Amúgy megfigyeltétek, hogy annak idején nem volt ennyi túlsúlyos ember? 

Tök cukinak találtam ezt a sztorit, így rákerestem csak úgy kíváncsiságból Margitkára a neten, és mivel elég egyedi neve van,  meg is találtam. Pedagógus volt egy gimiben és írták róla, hogy 1994-ben átvett valami kitüntetést és a helyi lap gyászhirdetése alapján 2006-ban meghalt sajnos. A lapokat küldő Laci lovagról a keresztnevén kívül nem tudok semmit, így a romantikus nyomozás itt meg is feneklett, de össze nem házasodtak szerintem, mert Margitkáról mindenhol leánykori néven tesznek említést.