Semmi komoly, fejfájás, nátha, rossz közérzet, köhögés, jobbnak láttam kivonni magam a forgalomból.
Voltam a haziorvosnál is, kellemes meglepetés ért. Új orvos van, végre nem csak állandó helyettesek, akik tetűlassúak, vagy épp belém kötnek hogy miért nincs kovid oltásom. Végre nincs ugyanarra az időpontra beirva 10 ember. Ketten voltak előttem. Az orvos meg fiatal és szimpi, nekem bejön ez az idilli állapot. Szerencsére túl sokszor nem járok orvoshoz, de jó tudni, hogy most már gördülékeny a rendelés.
A héten sok minden nem is történt, igyekeztem meggyógyulni. Ittam a kamillateát, pihentem, ettem sütiket(félek, mignon függőségem lesz), néztem a tv-t, zenét hallgattam, fictionokat olvastam, ilyesmi. Meg tudnám szokni az tény. Most már egész jól vagyok, csináltam ebédet és tervezem hogy míg pasim kaja utáni sziesztáját tölti, vágok a hajamból, mert már kegyetlenül össze-vissza áll.
Ja, tegnap átcsengetett a szomszéd, hozott levest, meg finom, de rohadt erős töltött káposztát. És mondta, hogy a fiának kiújult a betegsége és sugárkezelés, meg jövő héten műtét vár rá. Szegény srác, meg szegény szomszédom, eléggé ki van, érthető módon. Igyekeztem lelket önteni bele, hogy oké lesz minden, tavaly nekem is felmerült a sugár és féltem én is rendesen. Tulajdonképpen most is bennem van a félelem, a kétségek, ez már szerintem így is marad mindig.
Ah, jövő héten én is elmegyek már az uh-ra, amit eddig húztam-halasztottam, aztán majd a citologiat is megejtem novemberben, mert akkor esedékes. Meg még elruccanok a bőrgyógyászatra is idén. Szóval lesz még teendő, de ezeket a köröket muszáj lefutni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése