Tegnap délután beugrottam anyámékhoz, mert mindig mondja, hogy nézzek már be és mert mindig kapok Kinder tejszeletet, vagy Montét (nyami). Ott volt Tinimami nagyságos kisasszony is, unott képpel nyomkodta a telefonját egy I am a man felíratú pólóban :D És mondta, hogy elmaradt a világvége, mert hogy 02.22.-én, vagy hogy lett volna. Anyámmal egyszerre szólaltunk meg, hogy nahát, már megint világvége lett volna. Ez nálam (is) totál elfelejtődött.
Aztán a Tinimami rátért a politizálásra, jaj nagyon megy neki, végül a pár napja kirobbant háborúnál kötött ki.
Szürrális az egész. Bevallom, félelmetes belegondolni, hogy háború folyik a szomszédban. Sajnos nem kevés a halálos áldozat sem, pedig még csak bő két napja, vagy hogy kezdődött ez a rémálom. Együttérzek az otthon nélkül maradt családokkal, akiknek menekülni kell. Bízzunk benne, hogy országunk nem folyik bele ebbe az egészbe, mert durva rá gondolni, mi lesz, ha átér ide is a pusztítás.
Mindig eszembe jut, hogy gyerekkoromban a rokonunk (aki a második világháborúban volt kisgyerek) miket mesélt a háborúról, hallgatni is borzasztó volt. Reménykedjünk, hogy most, 2022-ben ez nem történik meg. Igyekszem nem ezen gondolkodni, de hát a tv-ben és interneten mást sem lehet hallani, látni és nyugtalanító.
És itt a hétvége, nem is bánom, bár tervem nincs, gondolom a szokásos dögunalmas főzés, mosás, teregetés és társaik, esetleg némi fanfiction írás. De legalább nem kell korán kelni. Mindenkinek jó pihenést :*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése