Nem volt net

Tegnap este úgy 9 fele behalt az internet itthon és még ma reggel sem jött vissza, pedig csináltam egy sor újraindítást, ki-be húzkodtam a zsinórokat, eredménytelenül. Nyolc körül felhívtam az ügyfélszolgálatot és előre a frász kitört, hogy ide beengedjek egy szerelőt. Az ügyfélszolgálat úgy tíz percig zenélgetett, de eredmény semmi, ismét újraindítottam párszor a rendszert, de nem változott a helyzet. Aztán mikor megint telefonáltam az ügyfélszolgálatnak, de már automata hang mondta, hogy fennakadás van az internetben...waow nem mondod...vettem észre... Így hát, nem tehettem semmit, szóval amíg vártam, hogy visszaálljon a net, kénytelen voltam házimunkával elfoglalni magam. Felsepertem, felmostam, elmosogattam és kiteregettem a tegnap kimosott ruhákat, kár hogy ez fele annyira nem szórakoztató, mint a neten barangolni :D Ráadásul, nincs is látszatja, biztos ismeri mindenki a mondást a szarról és a cukorról :S
11 után megjavult a világháló és hát na, a wifi az ember legjobb barátja XD XD XD
A hétvége is eltelt, pasim szombaton is dolgozott (ma meg viszont nem, mert fájt a feje), elvoltam és néztem néhány filmet (Pokoli tábor-elég gagyi, A vonatmester-ezt mondjuk, pont ma láttam-aranyos volt-, meg dokumentumfilmeket érdekes emberi sorsokról.
Aztán levezetésként, összeadtam a kiadásokat és ezt összehasonlítottam a bevételeink kicsinységével, az eredmény lesújtó, így hát elmerültem a ruppótlanság érzésének feneketlen tengerében. Deprimáló volt. Most konkrétan dühös vagyok és azt érzem, hogy rohadtul elegem van a hiteleimből és bedobom a törölközőt, eladom ezt a tetves kecót annyiért, amennyit adnak érte, a pénzből végtörlesztek és a maradékból kiveszek egy albérletet a pasimmal és kb. ennyi. Tudom, hogy nem ez a legoptimálisabb megoldás, de legalább nem csak lemondok mindenről, hanem kicsit úgy élhetek, mint pl. húgomék, akik élvezik a nyarat és mindent meg tudnak engedni maguknak, én meg az utóbbi időben csak matekozom hogy legyen máról, holnapra :( idegörlő ez már. A dolog mellett szól az is, hogy szívből gyűlölök itt élni, utálom a lakást, a lakóközösséget, a környéket, nem tart itt semmi, fulladozok a hiteltől, nincs kedvem még évekig fizetgetni és régóta tervezem, hogy lelépek, bár eddig a saját lakás álmot kergettem, de valószínűleg hasztalan. Nagyon szeretnék máshol tiszta lappal indítani. Persze, ezt  még át kell gondolni és pasimmal sem beszéltem még nagyon erről, de most ezt látom legértelmesebb lépésnek...

Láttam A. új képeit a fakebukkon, valami gondolom, szintén szingli barinőjével nyaral, ergo szabadságon van, ennyit az ígéretéről, hogy amint szabadságon lesz, jelentkezik / ahha, csak nem nálam. Már réges-régen el kellett volna engednem a vele való "barátságot" is, mert csak hazugság. Aj, lassan nem marad ember, akire azt jelenthetném ki, hogy na ő a barátom (sebaj, leszek a saját magam barátja, úgy nem csalódok nagyot).
A narkomán exem, meg ismét letiltott, pedig nem is beszéltem vele már jó régen, viszont egy másik profilommal simán megnézhettem, hogy mi baromságokat hord össze az adatlapján, hát nem semmi a fickó. Azt írta, hogy az USA-ban, Texasban, azon belül is Fort Worth-ben lakik, méghozzá egy éve :D Jah, persze, én meg az angol királynő vagyok...Mondjuk, elég őrült, ahhoz hogy lelépjen az országból, míg együtt voltunk is gyakran emlegettem, hogy majd elhúz Németbe, meg Angliába :) De kötve hiszem ezt.
Néha tök fárasztó és kiábrándító a fb-n szörfölgetni :S