Álmok és rémálmok

Jó hétvégét mindenkinek! Én, mikor lehetne, persze hogy nem tudok aludni és már hat órakor nyitott szemmel heverészek az ágyban. Ez van. Bezzeg hétközben hogy értékelném, ha nem csörögne ötkor az ébresztő.
Elég régen írtam és azt sem tudom, hol tartunk. Ja, pasim visszarakta múlt hétvégén a lamináltat. Válogatott idegbaj és káromkodásözön közepette. De legalább már a helyén van az a nyomorult lamináltpadló és nem azt a hatvanasévekbeli fekete izét (linóleum vagy mi az, nem tudom) kell lesnem.
Olyan hülye álmaim vannak amúgy is, pl., hogy a szexmániás exem (aki folyton írkál messengeren, tudjátok...) jelenlegi nőjével beszélgetek és elmondom neki, hogy mit csinál a kedvese, mire ő elismeri, hogy igen, ezt gyanította és ezekután örülünk egymásnak.
Hát csodás ez valóban. A vicces meg, hogy az álom után pár napra ismét feltűnik az exem a szokásos hülyeségével, igaz most csak egy üzenetet küldött, de az is elég volt.
R. is felrántott hét elején, a hely-en kapott mindenki csomagot, ilyen ösztönzésképpen, hogy ha már home office helyett bent kell rohadni, legyünk ettől motiváltak. És a csomag tartalmát R. elkezdi kielemezni, hogy ő miért csak ezt és ezt kapta, persze mások mennyit és ők meg sem érdemelték és hogy ő mennyit tesz a hely-ért, satöbbi. Célzott rám is burkoltan, de én erre csak azt mondtam, hogy a főnököknek reklamáljon. R. tipikus, akkor dögöljön meg a szomszéd tehene elven van, vagyis ha neki perpill. rossz, akkor legyen másnak is.Vagy inkább legyen másnak rossz, de arra nem találok most közmondást. Hét közepére befejezte ezt és hömpölyögtek a napok unalmasan egymás után.
Intéztem a műtétemet, mert muszáj. Csütörtök este, a Mi kis falunk nézése közben belém hasított, hogy és mi van, ha megvizsgál, úgyhogy a kellemesen jéghideg fürdőszobában bénáztam még egy keveset láb és egyéb testrészek borotválásával. Szerencsére nem volt vizsgálat, de megkaptam a műtéthez szükséges papírokat a nődokitól. Szóval belecsaptam a lecsóba, mennem kell majd vérvételre, meg altatóorvosi vizsgálatra, szerintem február közepén meglesz a beavatkozás. Egyelőre nem stresszelek ezen, de intézni kell, az tény.
És mára mi a terv? Főzés, mosás, szokásos körök, ha időm engedi ID dokuk és zenehallgatás, írni kéne a D. lovers-et is persze.
És sajnos menni kell(ene) a Tinimami névnapját ünnepelni(tegnap volt neki). Hozzáteszem, semmi energiám és pasim sem jön, mert dolgozik. És egyáltalán mi a francot kell ünnepelgetni a Tinimamit? Főleg anyáméknak. Megpróbáltam kihúzni ezalól magamat, de rögtön én voltam az antiszociális tajparaszt. Nem volt kedvem a balhéhoz, így egye kutya, akkor egy-két órára lemászok és még jó, hogy van itthon egy bontatlan konyakmeggyes bonbon, még a decemberi névnapomról, amit majd oda adhatok a Tinimaminak, hogy ne menjek már üres kézzel, többet nem szándékozok ráinvesztálni.
Múlt héten láttam az Eddie a sas-t, cuki kis film. És elkezdtem a Nyughatatlan-t is, immár negyedjére, de pasim meccsnézése miatt nem sikerült végignéznem most sem. Tegnap meg egy régi nagy kedvencet néztem a Bosszú börtönébent (NBS y'know). Imádom egyszerűen.
Semmi sem reménytelen, amíg nincs a föld alatt...
És tényleg...
Pihenjetek nagyot mind :*