2019. április 18., csütörtök

Százlábú kora reggel, ház és munkakérdés, aputest és az eztminekírtammeg sztori

Előre is mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket!!!És ha lehet, menjen mindenki állatsimogatóba, ahelyett hogy élő nyulat vesz.
Na, és mi van annál rosszabb, mint hogy korán kell kelni? Az, ha a kamrában egy jókora százlábú tanyázik és néz veled farkasszemet :(
Gyorsan visszacsuktam rá az ajtót. Biztos egyedül akar lenni.
Pasim másnap elmondta, hogy külföldi munkát kínáltak neki. A fizetés az jó lenne, de háromhavonta járna haza. Egy darabig győzködtük egymást, hogy miért lenne jó és nem jó, aztán abban maradtunk, hogy inkább nem megy (hooray), nem neki való ez már.
Amúgy is most kezdett új helyen ugye, biztos értékelnék, ha most lelépne. Megkértem azért, hogy máskor ne ilyen drámai felvezetéssel hozza a történetet, mert az ember ettől kihord lábon egy infarktust.
Anyám is vázolta apámnak, hogy mi nem maradunk itt semmi szín alatt, és hogy nézegetünk házat. Nem tudom, mi ütött faterba, de kompromisszumkész volt és azt mondta, okés ha így döntöttünk, csináljuk, ő támogat bennünket, sőt kölcsön is ad, ha ez minket kihúz a tréből.
El sem hittem, hogy ez ennyire könnyű menet volt. Évekig huza-vona és elégedetlenkedés, sértődés ment. Hogy-hogy most egyszerre belátta, sőt segít?! Persze tök hálás vagyok, csak nehezen fogom fel, de igen, ezzel tényleg segíthet nekünk az álmaink megvalósításában. Remélem, nem gondolja meg magát.
Nézegetem amúgy is a hirdetéseket, úgy tervezem, hogy hamarosan én is meghirdetem a lakást és hadd szóljon! Van pár ház, ami tetszik, a várostól pár km-re, és van benne fantázia, csak sokat kell rákölteni. Hát majd lesz valahogy, a húsvéti ünnepek után el kell menni házakat nézni.
Előre látom, hogy hugikám-akinek úgy alapjáraton semmi köze nincs a dolgaimhoz-be fog gőzölni. Ja, természeten nem hívott meg a szülinapjára, de bánom is én már. Küldtem neki húsvéti üdvözletet, reakt nulla, de mit is vártam :/
Anyám meg találkozott egyik exem (aputest tudjátok) legjobb haverjával. Azaz már csak volt legjobb haverjával, mert a srác csalódott benne, mivel többször cserben hagyta. Azt mondta, nagyon nagy arca lett az aputestnek, ugye vezető pozícióba került sok évi seggnyalás után, na meg örökölt egy csomó lóvét, van valami vendégházuk, ami szépen tejel. Elvette azt a csajt, akivel előttem járt és csinált neki egy raklap gyereket. Erre laknak egy háromszobás lakásban, hálaégnek nem futottam bele még, bár a múltkor itt repesztett el mellettem egy szürke Audiban *-* Azt mondta a srác, hogy aputest egy féreg (fíííííreg), mert mindenkit lenéz, mindenkinek hazudik, mindenkit lehúz anyagilag és a feleségét már akkor megcsalta, mikor terhes volt, meg amúgy is mindig van szeretője. És hogy a legjobb, ami történt velem, hogy szakítottam vele anno. Öhm...hát ezt nem is vitatom. Ritka görény a fickó, én is tudom.
A húsvétra amúgy semmi terv, lehet pasim melózik sokat, én meg nagytakarítást és szabadidőmben írást tervezek. A Still breathing még mindig nem frissült és ezért bocs, nincs elfelejtve, be is lesz fejezve, de most rá álltam a másik sztorira. Bár a tartalma elég szörnyű és néha nem tudom, minek is írom meg, de a háromnegyede már megvan, csak szét kéne szedni fejezetekre.  Na, ebben vagyok elmerülve elég rendesen.
20-án lesz a Columbine 20.-ik évfordulója :(

1 megjegyzés:

  1. Harmadjára ültem le olvasni a blogod... mindig megzavartak :(
    De most a végére értem!!! :)
    És igen!!!! Már nagyon várom S.B. új részét és az új sztorit is!!!
    No és hát Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

    VálaszTörlés