Kis családunkban megint előtört a fúrás-faragás, ahogy ez lenni szokott, ha hugomék feltűnnek. És ez elég sűrűn előfordul, lévén hogy bár vidéken élnek, de nem annyira messze, mint ideális lenne.
Most már harmadik napja kecóztak anyáméknál és ezért hálából tesókám el is kezdett hepciáskodni. Vagyis ekézni engem a hátam mögött, esküszöm nem beszéltem vele hetek óta, max. fb-n pár szia hogy vagy-ot, de ez őt nem gátolja meg a kombinációban. Mivel kb. mindene megvan (szép, nagy ház, két kocsi, jó állás, biztos anyagiak, nyaralások), annyira unhatja magát, hogy velem van elfoglalva.
Amúgy is, mióta ezzel a mostani fickójával van, felült arra a lóra, ami elvitte az arcoskodás vidékére. Mert ő meg a pasija olyanok, hogy a szemedbe mosolyognak, a hátad mögött meg elhordanak mindenféle életképtelen, senkiházinak. Mindenkivel ezt csinálják, én is tanú voltam rá, hogy közös ismit savazott (gondolom, ugyanúgy engem is, anyámat is, bárkit). Tesóm úgy van vele, hogy a barátja és rajta kívül, senki sem elég jó erre a világra.
Most éppen azt fejtegette, hogy gondoljuk mi, hogy el akarunk költözni, mert miért nem jó nekünk ott ahol vagyunk. Nem mintha, bármi köze lenne hozzá, de anyám mondta, hogy nekem is vannak elképzeléseim, és miért baj, ha nem ebben a nyomorék lakásban akarom leélni az életemet. Ez nem tetszett neki, főleg az a része, hogy anyám nem állt mellé és nem kezdett el vele kánonban kutyázni engem.
A féltékenységtől amúgy is hamar bepörög a hugi, neki az lett volna a jó, ha egykének születik, így minden figyelem rá irányul. Na, azt élvezte volna, imád a középpontban lenni. De hát nem jött neki össze, ketten vagyunk, ezt dobta a gép ugye :S
Szóval kiakadt mint a díványrugó és közölte, elege van és hogy az április közepén esedékes szülinapjára sem kíván minket meghívni (mondom, hetek óta nem beszéltünk), meg hogy anyám folyton az én pártomat fogja. Azzal elviharzottak a pasijával.
Anyám nem érti, azóta sem, hogy mi baja volt.
Én sem amúgy. Egyáltalán, hogy jöttem elő én, meg a házvásárlási terveim.
Apám most nem fogta a pártjukat, bár igazából bele sem ment a dologba, hanem átváltott passzívba és elhúzott a szobájába internetezni :O
Anyám viszont, nem hagyta hogy a hátam mögött ezt csinálják-ezért hálás vagyok neki-mert szerintem is, legalább legyen benne annyi, hogy idejön és a szemembe mondja.
Különösen úgy, hogy anno behúztak a csőbe és mivel bajban voltak anyagilag, jóhiszeműen segítettem nekik úgy, hogy vettem fel hitelt. Amit azóta is én törlesztek, mert ők valahogy elfelejtették (pedig anyagilag megtehetnék már, jól élnek) és mikor megkértem őket szépen, hogy fizessenek már legyenek szívesek, azt a választ kaptam, hogy keressem meg a papírokat a hitelről, addig nem törlesztenek. Mert amiről nincs bizonyíték, az nincs is. Nincs más megoldás, be kell majd mennem a bankba a szerződés másolatáért, mert az eredeti a költözések és egyéb okok miatt, szerintem már nincs meg. De elég gáz, hogy szelektív a memóriája, mikor ott ültünk együtt a bankban, mikor aláírtuk a papírt :/
Én ott voltam, mikor nekik szükségük volt a segítségre, ők meg a fizetés helyett, még a hátam mögött szemétkednek. És ha ezt kapja az ember a családtagjától, mit reméljen egy idegentől?
Én nem értem ezt, komolyan. Lehetne szépen élni, nem kell hú de szeretni egymást, de lehetne konfliktus nélkül élni egymás mellett, hiszen nem vagyunk összekötve, olyan 40 km elválaszt minket egymástól.
De nem, tesómnak balhé kell, anélkül nem nyugszik a lelke.
Körülöttem ennek az ellentettjét látom, A. együtt jár a nővérével bulizni, K. azt mondja, a testvére a legjobb barátja és R. is mindig ott van, ha tesójának segítség kell.
Az én hugom meg kb. egy kanál vízben kicsinálna :S Szomorú ez...
A pasim most egész normális, tegnap csapot szerelt és virágot ültetett. Együtt néztünk eladó házakat is és álmodoztunk, tervezgettünk.
Aztán este 10-kor a telefonján virágnyelven pusmogott a haverjával. De ez legyen a legkevesebb.
Sokáig agyaltam amúgy, hogy kirakjam e ezt a bejegyzést, mert eléggé lehangoló, de hát az élet nem csak napsütés és happyness :(
Mindenki adjon hálát az égnek, akinek normális viszonya van a tesójával, és nem egy folyton irigykedő, a másiktól a levegőt is sajnáló lelki szegény a testvére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése