Napok óta ez a Bradley Cooper & Lady Gaga dal jár a fejemben *-* Elég bejövős, nem tagadom és utána néztem a filmnek is.
Le mertem volna fogadni, hogy happy and lesz a vége és hát nem, de nem lövöm le a sztorit, csak meglepett.
Lehet, meg kellene nézni.
Amúgy egész nap esett az a fostalicska, szájbatekert eső, úgy utálom az ilyen időket, mert a megfázás és megázás szinte garantált.
Amúgy is visszabetegedtem,sőt szarabbul vagyok, mint annak előtte. Hétvégén is csak lézengtem, vagyis lógtam egy sort J. kishugával, E.-vel, korzóztunk egyet, elmentünk a turiba, az jó volt.
De a közérzetem ezzel egyenes arányosan kezdett romlani. Jelenleg annyira fáj a torkom, hogy beszélni és nyelni is alig bírok,plusz nátha és szerintem lázam van, ja meg fájnak a végtagjaim. Szóval elég nyomorultul érzem magam. Iszom a teát, pedig hogy rühellem és rákattantam a mézre is, nem is tudom, eddig miért nem fogyasztottam, tök finom. De valamiért az ragadt meg benne, hogy nem szeretem.
Remélem, jobb lesz majd, nem ártana orvoshoz menni, tudom, de jelenleg esélytelen, az itteni orvosi rendelő várója amúgy is kb. 6 személynek elég és általában ennek a háromszorosa az ott lévő embertömeg, baromi sokat kell várni, ehhez jönnek a járulékos bosszúságok, mint az elém bemászó, pampogó, oda pletykálni járó öregek, meg a rafkósok, akik "csak egy receptért szaladnék be..." indokkal besunnyognak és bent dekkolnak egy órát és más egyebek. Nincs most affinitásom ehhez. Szóval házi praktikák maradnak továbbra is, meg a türelem.
A pasim egész hétvégén a szülinapját ünnepelte, pedig még nem is volt neki, most lesz a héten, de hát na, nem árt erre felkészülni. Szarul voltam, nem volt erőm vitázni vele.
Azt ígérte, hogy a nagy alkalomból elvisz engem vacsorázni.
Jee...
Csak tartsa be az ígéretet.
Csak gyógyuljak meg addigra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése