Kimondhatatlan megkönnyebbülés, hogy végre nem kell ezen rugózni, baromi nyomasztó volt ám. Most már koncentrálhatunk másra is. Wahhh...
Pártolnám, ha mondjuk pasimmal megünnepelnénk, valahol egy ital mellett, de ő egész hétvégén melózik, nekem meg fáj a torkom és amúgy is anyáknapjázom ezerrel :P
De ami késik nem múlik.
A tavasz is elérkezett, tele a város ballagó diákokkal (némelyik csajról azt hittem anyuka, sőt némelyik ballagóról azt sem tudtam hogy lány e vagy fiú ehh). Hát nem lennék most fiatal, és eszembe is jutottak az én ballagásaim, hogy mennyire rühelltem a felhajtást, meg a sok rokonnal való kötelező jópofizást. Ahogy néztem a tömeget a buszmegállóban, tudatosult is bennem, hogy mindjárt itt a nyár. Még nem tudom, várom e...
Fb-n dumáltam a narkomán exemmel, ajánlott pár zenét, de amúgy szerencsére nem személyeskedett. Ja, meg láttam egy másik exemet közmunkán *-*
És összefutottam a flörtölős sráccal, váltottunk pár szót a zebra közepén stílusosan. Voltam a bankban is elbaszni a zsémet (hitelek), az előttem lévő szakadt fazon 140 ezret vett ki (jó neki, én 140 ft-ot se tudok), meg valakinek lónyihogásos telefoncsörgése volt :O zsír...
Örvendjünk gyerekek, végre talán tavasz van és remélem elhozza a változást jó értelemben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése