A rokonunk állapota rosszabb lett sokkal. Most már infúziót kap, gondok vannak a táplálásával. Félek, ez rosszat jelent. Már tiszta "csengőfrászban" vagyunk, ha megszólal a mobil, rögtön a legrosszabbra gondolunk.
Rosszul érzem magam, nagyon-nagyon nyomaszt. Bárcsak sok mindent másképp csinálhatnék vele kapcsolatban!!!!!
A bogarakkal hadilábon állok, vettem jó drágán irtószert, de nem látnám, hogy annyira kevesebben lennének. Felidegesít.
Meg az is, hogy mindenféle ismeretlen alakok csengetgetnek be ide. Pénteken is egy vadidegen faszi, de nem nyitottam ajtót, csak hallottam, hogy a szomszédot faggatja, hogy hol van a rokonunk és hogy kik laknak a lakásában. Azt mondta, később visszajön és utána negyed órával valaki megint nyomta a csengőt. Nem tudom, mit akart, de nem is érdekel igazából, csak húzzon el és ne jöjjön többet!!!
Fasz ki van már.
Nem szeretek itt lakni.
Hétvégén dumáltam H.-val többször is, úgy volt hogy A.-ékhoz is kinézünk, de végül nekik el kellett utazni, így lefújtuk, J.-vel is írkáltunk fb-n.
És megint megnéztem az Osztály c. filmet. Fura, mert jobban megviselt, mint mikor először láttam. Biztos szarabb lelkiállapotban vagyok, vagy mi.
Az biztos, hogy a világ egyik legütősebb filmje!!!Zseniális színészek és rendezés. És nagyon nagyon szomorú.
Főleg, a végén, mikor Kaspar azt mondja, NEM HALOK MEG, CSAK AZÉRT SEM...
Meg szeretném nézni a folytatást, van egy hét részes sorozat, ami a lövöldözés után eseményekről szól. Az a baj, hogy nem magyar, még csak nem is angol :S
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése