Jó idő van, tényleg itt a tavasz, süt a nap hét ágra és undorító, darázs szerű lények henyélnek az erkélyen :S Ezért utálom a tavaszt és a nyarat, mert megjelennek ezek a fasszopók rovarok.
Mondjuk, ezen az erkélyen már nem sokáig vagyok ténykedésük tanúja, ha minden igaz, jövő hét végén, vagy utána való hét elején cuccolunk :S Erre is mit reagáljak?! Nem vagyok feldobva, csak igyekszem elfogadni,vagy túlélni, nem tudok mit tenni.Ja, koncertre nem mentünk, egyikünknek sem volt kedve, meg pasim is fáradt volt, inkább itthon maradtunk, most amúgy is állunk túl fényesen anyagilag, értelmetlen lett volna, olyan bulira pénzt kiadni, ahol még csak nem is kedveljük a bandát.
Majd máskor.
Eljön az én időm is hamarosan.
A múltkori koncertet jobban sajnálom, arra mentem volna. Ráadásul H. felhívott, hogy ő is el akart menni, de nem volt kivel. Nagyszerű, mert nekem ugyanez volt a problémám, mégsem hívtuk egymást. Pancserek vagyunk na.
Ma meg átruccantam a rokonunk házához némi cuccal, nem akarunk mindent egyszerre cipelni, így is lesz bőven mit vinni és lesznek úgyis, akik megállnak majd katasztrófa túristáskodni.
Persze, milyen az én szerencsém, pont elkapott az egyik "kedves" szomszéd, hogy ugyan, mi van a rokonunkkal, már régóta nem látja etc. Mire mondtam, hogy valószínűleg már nem tud ide visszajönni, erre szánakozott egy keveset, de eléggé az arcára van írva, hogy emiatt is a mi családunkat ítéli el nagyon. Ah, nem érdekel, de tényleg.
A költözésig van még egy csomó tennivalónk, csak győzzünk mindent. Fene sem gondolta, hogy ennyi holmink van és hogy ennyire nem fogunk elférni.
Talán, ha ez a költözéses őrület lemegy, elkezdek írni valami értelmesebbet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése