2017. március 30., csütörtök

Páratlan érzés, avagy húzz anyádba

Amikor a nő, aki miatt ott kellett hagynod anno a munkahelyedet, mert módszeresen kiutált, bejelöl a facebookon.
WTF?!
Olyan lendülettel töröltem a felkérést, hogy csak na...
Pedig nem vagyok az a "nem jelölöm vissza" típus. Egy-két embertől eltekintve, mindenkinek visszaigazolok. De ezt neeem...Ezt a nőt én soha a büdös életben nem akarom látni, sem az életben, sem a világhálón az ismerősök között.
Egyeseknek minden ráfér az arcukra na...(a faszom meg villanyhegedű)
Amúgy elvagyok, az emberektől még mindig falra mászom, legszívesebben ki sem mennék az utcára, most valahogy különösen irritálnak.

És épp itt szemezek egy a kávém mellett, egy nagy fekete szemetes zsákkal, amibe pakolni kellene a cuccainkat. Elég lassan haladunk az egésszel, nagyon sok minden van, amit meg kellene csinálni. Meg aztán a lelkierő, na bennem az nincs szinten.
Holnap meg lenne egy buli, pasim kapacitál rá, hogy ha már a múlt hetit kihagytuk, akkor menjünk el erre. Öh, nem is tudom.
- Én nem szeretem annyira az együttest (már nem szeretem)
- A pasim sem szereti már
- Drága a belépő
- Pasimnak szombaton is melóba kell mennie
Na, jó majd holnapig eldöntjük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése