2022. január 12., szerda

Émelygés

Pénteken megettem egy pizzás péksütit, igaz este 8 is elmúlt már, de olyan jól esett. Sajnos el is rontottam vele a gyomromat, két napig hányingerem volt és hasfájásom, úgyhogy diétáztam ( a nagy karácsonyi zabálások után ártani nem fog), most már jobb, de étvágyam annyira nincs.
Aki pedig a városi menetrendet szerkesztette, nagyon mélyen dugja a seggébe, mert csak szívtam vele egész héten. A reggeli csatlakozás elérését, mint kitűzött célt, már elengedtem, egyszerűen nincs összehangolva a két busz, mindig van szerencsém végignézni, ahogy elhúz a búsba és kénytelen vagyok egy másikkal +még 25 perc könnyű sétával megtoldani az egész projektet (a mai mínusz 8 fokos andalgást különösen imádtam-szarkasztikus ikonok).
Délután is nagyon ki van centizve és eddig el is  értem, kivéve ma, mikor három perccel korábban süvített el a járat és ott már csak 40 perc múlva jött volna a másik, így átmásztam egy másik megállóba, ahol meg úgyszintén nem jött negyed óráig semmi.
Ez az év nem a szuper közlekedésről fog szólni,érzem.
Meg másról sem.
A hely-nek, ha csak csoda nem történik, annyi. Nyáron, vagy legkésőbb ősszel brutális leépítések lesznek, a csürhe háromnegyedétől megválnak és akik maradnak is csak félállásban lehetnek. Mindezt lazán,telefonba közölte az a nőci, aki azzal volt megbízva, hogy személyesen mondja el. Persze őt ez már nem érinti, mivel addigra nyugdíjba megy, úgyhogy minek is bajlódott volna az egésszel. Hozzátette, hogy akkor menjünk tanfolyamra, meg ajánlott pár másik céget, ahol szokott lenni felvétel. Megnéztem a honlapjukat és nyomasztóak, plusz messze vannak, szóval nemigen jönnek szóba.
Nem kedvelem a hely-et, de rosszul vagyok, ha belegondolok, hogy megint jön a totális bizonytalanság, az álláskeresés kilátástalansága, a munkaügyi központban dolgozók néha fura reakciói (pl.azt hitték, drogos vagyok, vagy alvilági dolgokba bonyolódtam, csak mert gyakran bejártam új lehetőségek után érdeklődni), vagy a szarabbnál szarabb helyek, ahová kiközvetítettek és amik nagy része már azelőtt betelt, hogy egyáltalán meghirdették :( Nem beszélve az anyagi vonzatáról, most kaptuk a levelet, hogy a pasimra is kirótt egy jó kis büntit a nav, háromszázezer forint és még ha részletekbe kérjük is havi nagyon sok és ehhez jönnek a hitelek, a számlák és még ennivalót nem vettünk.
Ebben a városban eléggé korlátozottak a munkalehetőségek, vagyis a jókra lecsapnak,vagy soha meg sem ürül.
És ami ennél is gázabb, hogy még mindig nem tudom egyértelműen elmondani, mi az a munka, ami szívvel-lélekkel végeznék.
Így hát eléggé félek most. És el vagyok keseredve nagyon.
Pasim pluszba ultrabunkó,empátia nulla és ordít velem. Legszívesebben sírnék, de itthon van és nem lehet (nem akarok).
R. is hívott hétfőn, hogy mi újság velem.Ledöbbentem ezen, mert kb.november óta nem hallottam felőle, ha jól emlékszem. Váltottunk pár szót, kérdeztem, mi  a helyzet a melójával, de kitért a válasz elől, lehet hogy nem  is dolgozik, de már írtam régebben, hogy nincs is rászorulva.
H.-val is beszéltem,  de ő sem mondott semmi újat.
K.meg mióta Tinderen keres magának pasit, el van tűnve.  Remélem akad számára egy normális alak, legalább neki legyen jó ez az év.
Holnap meg még délután a nődokihoz is megyek, hét elején elértem és azt mondta, hogy ugorjak be hogy megnézzük jobban az MR leletet. Ultrahang is lesz.

Haha ez a dal :P a 15 éves, gondtalan (emoid) énemnek van rá szüksége :D :D :D
A vége ütős lett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése