Bánat járat, meg egy creepy fazon titkai

Az esküvőről annyit, hogy lesz, de nem nekem XD
A pasim ezt nyilván viccnek szánta és én sem gondolkodom ilyenben a közeljövőben.
Csak papír.
És a környezetemben azt tapasztaltam, hogy minden a házasság után kezd el végképp romlani. Emlékszem, nyáron voltunk J.-éknél kerti partin (írtam is róla szerintem) és ott volt egy friss házaspár. Nem nagyon beszéltem velük, nem ismertem őket, a srác asszem Dani, de nem biztos, a lány nevét sajnos még ennyire sem tudom már, de olyan boldognak tűntek, most meg a faszbuk feldobta a srácot is meg a csajt is ismerős ajánlásnak és mindkettő egyedülállóként jelölte meg a párkapcsolati státuszát. Kérdeztem J.-ét és mondta, hogy igen, már egy ideje külön élnek, sőt a válópert is intézik. Az egy évet nem érte meg a házasságuk, előtte viszont tök jó elvoltak, évekig élettársként.
Nem kell nekem a házasság, úgy érzem.
A héten belekapcsoltam az ügyek intézésébe, mert nem akarok mindent decemberre hagyni, mondjuk így is marad bőven még tennivalóm akkorra is, plusz ajándékvásárlások....ajjjj....előre pánikolok. Ja, a város tele van már ünnepi dekorokkal :O lassan nyit az ünnepváró forraltboros vásártér is, remélem idén eljutunk, nem szándékozom száraz novembert tartani :D
Egy hét sincs az MR vizsgálatig, néha éjjel felriadok és ezen agyalok.
Ja, meg írok is egy-úgy néz ki-egyrészest. Kicsit beteges lesz (megszokhattuk hehe), de ráérő időmben shippelgetek, ha már az EMA-ra nem juthatok el :P
Múlt hét végén hívtam a gázműveket, hogy egyelőre jegeljük ezt az óracserés ámokfutást, de majd szólok, ha aktuális. A faszi a vonal végén nem volt feldobva, de így járt.
A gázszerelő, meg ahogy ígérte, jött tegnap, így kedden itthon voltam, vagyis reggel még elmentem a vérvételre, mert az MR vizsgálat előtt kértek egy olyat is. Egy óra alatt sorra kerültem, a kezem viszont megint tiszta kékes-fekete lett a tűtől :S
Szóval jött a szerelő és gyorsan meg is ejtette a cserét, így legalább már ezen nem kell stresszelnem remélem. Jövő hétre ki is hívom a gázműveseket, essünk túl ezen is.
Ja, beadtam a hivatalos papíromat is, amit már egy hónapja készülök, de hát most kaptam kézhez az új személyimet, azzal már másnap mentem is intézkedni. A hivatalban kiderült, hogy valamit rosszul töltöttem ki, így új papírt kellett ott helyben írnom. Az ügyintéző kedves volt, de én egy komplett lúzernek gondoltam magam, amiért egy nyomorult hivatalos papírt nem bírok rendesen kitölteni.
Megint felfáztam, úgyhogy karácsonyra derékmelegítőt fogok kérni, komolyan!
K. is rám írt, hogy van e időm vele beszélni, mert maga alatt van, visszahívtam és majd egy órát beszéltünk. A pszichopata exe már a múlté, volt valami másik fazon, de az becsajozott, erre K. felregisztrált a társkeresőre és akadt is neki egy pasas, de az meg lelécelt, miután K.  folyton arról a srácról beszélt  neki, akibe reménytelenül szerelmes és aki ugye tavaly nősült. Kedvezőtlen fordulat, de K. ezen nem lepődött meg, mivel mostanában nagyon belemerült a jóslásokba és mindig kikéri egy jósnő segítségét, szóval azt mondta, hogy ez benne volt a kártyákban. De a jósnő a következő fickóra aki feltűnik neki a színen, már azt állította, hogy ő lesz a nagy Ő. Hát én nem nagyon hiszek ezekben, meg nekem fura is, hogy valaki ezek szerint a jóslatok szerint éli az életét, de remélem, hogy K.-nak így, vagy úgy, de lesz már egy épelméjű ember.
És akkor a creepy fazon...vagyis a csávó, aki csak áll és néz. De már évek óta, először azt hittem biztonsági őr a hely-en, de aztán láttam, hogy egy idő után elhúz és máshol áll tovább, pl.buszmeg, bevásárlóközpont ilyenek. Mondtam a múltkor a buszon N.-nek, hogy milyen rémisztő is a creepy fazon, erre N. mondta, hogy ez egy ősrégi sztori és az ürge okkal dekkol ott, mert valami nagy szerelme itt dolgozott régen és miután szakítottak,  a pasinem bírta kiheverni ezt és azóta is vissza jár, hátha belebotlik, de hát az a nő már réges-régen nem dolgozik ott, sőt N. szerint már nem is ebben a városban él. Emberünk azonban nem adja fel és minden olyan helyen áll egy kicsit, ahol a nő feltűnhet.
Egy kicsit most már sajnálom a creepy srácot, hajszol egy álomképet, a múltban él és nem törődik bele a veszteségbe, az az egy százalék remény hajtja előre, hogy hátha megpillantja az exét. Ez egyszerre szomorú, lehangoló és kicsit romantikus.