A hét, amikor fejen szúrnám magam egy villával

A betegségem a héten eszkalálódott, döglődtem hát, meg most is azt csinálom. Bár, mintha egy kicsivel jobb lenne a tegnapihoz képest. Eleve öt napig (!!) fájt egyfolytában a fejem, plusz szédülés, nátha, torokfájás, hányinger (amire nem segít rá, hogy valami barom a házban nem ismeri a szemeteszsák fogalmát és csak úgy lazán lábasból önti bele a kaját a kukába, lehet elképzelni mi van itt pár nap múlva...a földszint újabb hátránya, mikor kimegyek majdnem kidobom a taccsot). Szerintem én vagyok az egyetlen ember, aki képes nyáron megfázni ennyire.
Olyan lassú volt ez a hét, hogy azt hittem, sosem ér véget.
Hajnalban, négytől a villámlásokat hallgattam és azt tippelgettem magamban, hányszor ázok szarrá ma.
Ja, voltam a héten orvosnál, mert már régen jártam ott és azt írta a papíromra, hogy érzelmileg labilis vagyok, pedig igyekeztem jó kedvűnek tűnni.
És apámmal is próbáltam jó fej lenni, de nem jött össze. Többször felajánlottam neki, hogy főzök rá, de elutasított (persze a hugom főztjét azt szívesen fogadta), meg ha kell, rendet rakok vagy ilyesmi, de ebből sem kért, a hugi persze jött, látott és győzött, rendet rakott ahogy kell, és gondolom így megint kiestem a kosárból, vagy hogy mondják, bár azt hiszem, benne sem voltam soha igazán :/
R.-t is nyomasztottam, szerintem ki van tőlem, azt mondta, hogy reménytelen vagyok. Hát ja..ez van.
Ráadásul egy álló nap az Old town road c. dal ment a fejemben, holott nem is szeretem ezt a fajta zenét.
Valami jó színű, rövidebb hajat szeretnék (láttam klassz színes hajszínezőket, de nem mertem megvenni) és jobban lenni.
Most hogy jön a hosszú hétvége-amit magányosan töltök, mert pasim végig dolgozik-majd igyekszem tovább gyógyulni.
Jön az új fejezet a sztoriból is, vagyis még átnézem, aztán felrakom.
Igen, ezt szeretném.
Meg egy pohár rosé bort, ha lehet.
Jackass zenéje... nosztalgiaaaaaa!!!!!!!!!!!!!!