Hétfőn döbbentem egyet, mert kiderült, hogy anyám és apám megnézték a youtube-n az Osztály c. filmet (ami az egyik legjobb film a világon) és anyám ki volt akadva. Mire mondtam neki, hogy én már láttam sokszor és nagyon tanulságos, prevenciós célzattal levetíteném minden iskolában. Erre anyám döbbent meg, hogy én ilyen témájú filmeket szeretek.
A héten a jó dolgok ennyivel ki is maxolódtak :/
Kedden úgy döntöttem, hogy elmegyek vérvételre, nem várom meg az áprilist, jobb ezen túlesni ugye. Majdnem százan voltak előttem, ráadásul a nő olyan brutál mód szúrta szét a karomat, hogy nagyon vérzett és lila-kék véraláfutásos lett. Azóta megvan az eredmény is, megint vérszegény vagyok (yeehooow).
Tegnap délután jót beszélgettünk R.-el és mivel szépen sütött a nap, úgy voltam vele, hogy haza gyalogolok. Közben azon agyaltam, hogy a tavaszi megújulás jegyében valami új hajszín kellene, mondjuk bátorkodnék megpróbálkozni a világos árnyalatokkal. Ja, meg hogy majd írással töltöm a szabadidőmet végre. Erre hív a pasim, hogy az a nagy büdös helyzet, hogy összeveszett a főnökével, de annyira, hogy másnap már nem is kell bemennie.
Hogy mi van?!?!?!
Aztán itthon próbáltam belőle kiszedni a részleteket. Régóta voltak feszültségek a főnökkel, ott lebegett az, hogy munkahelyet vált, de nem hittem volna, hogy csak így fogja magát és hirtelen eljön. Igyekeztem támogatni, de egyúttal rávenni arra is, hogy beszéljen a főnökkel, zárják le ezt a dolgot békésen, hiszen nem mindegy, milyen viszonyban válnak el, de pasim ezt támadásnak vette és azt mondogatta-egyre hangosabban-hogy én nem kényszeríthetem arra, hogy visszamenjen oda. De én nem is kényszerítettem, elfogadtam, hogy oké másik helyre megy, de ne balhékkal váljanak el, egyezzenek meg valami felmondási időben, főleg mert a pénzről is szó van. De ő ezt nem akarta meghallani, így jól összevesztünk, azóta sem tárgyalunk.
Igaz, a főnökével nehéz együtt dolgozni, de pasimban is van hiba bőven, sok dolgot félvállról vesz, összecsapja, talán innen eredt a mostani konfliktus is.
Most elment egy másik helyre dolgozni, de ez így nincs rendjén, tudom jól. Az ilyen dolgokat együtt kellene megvitatnunk, de ő fogja magát és dönt, nem is biztos hogy helyesen.
Apám ráadásul megtudta, és közölte is telefonban, hogy leveszi rólunk a kezét, vagyis nem segít ezentúl. Mindig igyekeztem nem függeni tőle, de néha jól jött, ha ebben-abban segédkezet nyújtott. Nem volt túl gyakori, én valahogy mindig a peremre szorulok, nem vagyok a "tini mami", ismerőse, aki most jelenleg apám toplistája élén tanyázik.
Nem vagyok én semmi. És pont úgy is érzem magam jelenleg. Hiába van itt a tavasz, aminek örülni lehetne, ha a körülöttem lévőkkel nem lehet dűlőre jutni, a pasim megy a saját feje után, az apám meg olyan emberekkel barátkozik, akik kihasználják, de ezt vagy nem akarja, vagy nem tudja felfogni. Pedig az ilyen illetőkbe fektetett energia helyett esetleg lehetnénk úgy, mint "normálisék", ahol a családba a családtagok is beletartoznak. Persze kellenek a barátok is, de egy barát ne lépjen már a vérszerinti családtag helyére, úgy hogy a vérszerinti lassan idegenné, nem kívánatossá válik :/
Na jó, ezt hagyjuk is, nincs kedvem ezzel hergelni magam. Inkább jöjjön a napi zene.
Ez a dal annyira klassz, mindig megkönnyezem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése