Már csak pár apróság hiányzik, de azokat még szenteste előtt be lehet szerezni. Szinte hallom, ahogy legördülnek a kövek a szívemről, nyomasztó volt ez az ajándékbeszerzősdi számomra, örülök, hogy vége, nekem ez nem szórakoztató.
De hogy az örömbe üröm is vegyüljön, azért tegnap kimaxoltam a hisztis picsa szerepet is. Talán kezdtek belezizzenni az állandó fagyoskodásba, vagy tényleg súlyosan paranoiás vagyok. De nézegettem a rock kocsma honlapját és hát megint láttam egy koncertfelvételt pár héttel ezelőttről azon a koncerten a pasim is ott volt, szóval rányomtam, hogy megnézzem, milyen volt. A felvétel tré volt, sötét, szemcsés, de azért kiszúrtam a pasimat az első sorokban. Szokásához híven sörösüveggel hadonászva a haverokkal karöltve kornyikált-ah jellemző. Aztán feltűnt egy nő, és tök úgy nézett ki, mintha a pasim átkarolva táncolna vele (mondom, hülye vagyok...). Többször megnéztem a felvételt és mindig ugyanazt láttam, na agy felborult, én meg kirongyoltam a másik szobába, az ágyon békésen tv-t néző páromhoz és telefonnal a kezemben vehemensen kérdőre vontam, hogy ki az a csaj, egyebek. Pasim tagadott, ez meg csak olaj volt a tűzre nálam. Kibeszélő show-ra jellemző ordítozás vette kezdetét, plusz ajtócsapkodás részemről.
Igen, néha ilyen utálatos hülyepicsa vagyok, de akit akár egyszer is megcsaltak az talán érti, mit írok most.
A bizalom, nehéz ügy ilyenkor...És vannak homályos foltok pasimnál az biztos.
Azóta valamelyest lenyugodtam és újra néztem a felvételt, találtam egy jobb minőségűt és hát igen...a pasim az jóval arrébb egyedül kornyikál, a csaj egy másik fickóval andalog *-*
Én meg egy barom vagyok, akinek szemüveg kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése