Az "úgyis mindegy forró csoki" és társaik

Lassan közeledik a tavasz. Mi pedig sodródunk, nyakig az élet langyos fos folyamában. Ellep minket rendesen a tré.

Megint nem jó semmi. Nagyon-nagyon nem...
Kezdjük ott, hogy tönkre ment a tv-nk. A javítása egy vagyon. Két hónapja van nálunk, eddig semmi baja nem volt, most meg ki kell majd takarékoskodni a javítás árát. Tehát tv a szerelőnél, az én ezer éves kis készülékem meg újból szolgálatba állt.
Beszéltem A.-val, együtt jöttünk a buszon. Mondta, hogy még mindig dumálgat az exével, sőt megfordult a fejében a találkozás lehetősége is. Azt is mondta, hogy élni kell a mának...Furán hangzott ez tőle *-* Szerintem nincsenek túl jól a pasijával, legalábbis ez jött le a szavaiból. Remélem azért, nem mennek szét.
A rokonunk megint rosszul van, alig eszik, depressziós. A kezelőorvosa azt mondta, valószínűleg sohasem fog már kiszállni az ágyból és lábra állni...
Tegnap apámmal lógtam, dumáltunk, röhögtünk, elkísértem valami munkát nézni. Egy elegáns környék, gyönyörű házait láttam és azt képzeltem, milyen jó lehet ott az élet. Aztán rájöttem, hogy mi a francnak agyalgatok ilyesmiket, mikor nekünk nemsokára úgy sem lesz hol lakni.
A csattanó pedig este következett. Számítottunk egy pénzösszegre, ezt akartuk elrakni amolyan vésztartaléknak, ha végre beütne egy albérlet, ebből finanszíroztuk volna a kauciot, az itteni festést stb., na már most este kiderült, hogy egy huncut vasat nem kapunk. Azt hittem felborulok. De pasimon is láttam elhatalmasodni a pánikot. Anyámnak még el sem mertem újságolni, biztos rosszul lesz, ha megtudja.
Foglaljuk össze tehát: nincs pénzünk költözni, nincs is hova költözni, akkor mi a francot csinálunk?! Lakni kell valahol, meg valamiből. Hm...
És persze egyesek szerint mi vagyunk a szarok csakis, amiért nem raktunk félre pénzt. Hát persze...
Hajnal óta ezen kattogok, de nem jutottam előrébb. Most meg fáj a fejem is. A bevásárlás után vettem egy automatás forró csokit, meg a bolt előtt lejmoló hajléktalan kezébe nyomtam a bevásárló kocsit, amiben benne volt a húsz ft, hátha neki pont ennyi hiányzik a kisfröccshöz. Nekem speciel úgyis tök mindegy már. Le vagyok lombozva felső fokon.
Jelen esetben nem tudom mi lesz velünk.
A helyzetünk kilátástalan. Nem is kell ezt ragozni.