2016. október 10., hétfő

Lehettem volna akár én is...

Egy álmatlan vasárnap reggelen (amit megelőzően a narkomán srácról álmodtam nem túl jókat)nem valami kellemes azzal szembesülni, hogy Mr. Népszerű megint "kapcsolatban"-ra változtatta a státuszát. 
Ráadásul még olyanokat is kiirkált, hogy megtalálta az igazit...Húú, nagy szavak ezek olyan embertől, aki gyakrabban vált barátnőt, mint alsógatyát :/ A múltkor még az ex csaja szórta teli az üzenőfalát érzelmes idézetekkel, amelyből egyből  levettük, hogy faképnél történő hagyás klasszikus esetet forog fent. Szóval Mr. Népszerű nem húzza az időt, megtalálta az IGAZIT. Yeah. Megnéztem a csaj adatlapját. Eddig két kategóriából válogatott emberünk, vagy a minimum 2-3 gyerekes középkorú nőcik, vagy huszonéves kis csajok. Na, ez a csaj a kettő között van valahol félúton és gyereke sincs. Kinézetre nagyon átlag, sem lehúzni, sem felmagasztalni nem lehet. Tizenkettő, egy tucat.
És itt jön a fránya emlékezet, ami ilyenkor mindig elragad és hát bevallani sem szeretem, de irigységgel tölt el. Mert nekem mi jutott Mr. Népszerűből? Pár igencsak jóféle csók, kézfogás, néhány részeg, de atom romantikus koncert, meg még a rock feszt ahol összegabalyodtunk egy fél napra, na meg lebeszélte a telefonjáról a pénzt, sms-t írt, hogy szeret. És azt mondta, összecuccol velem és csinálok neki túrós tésztát, reggelig csavarogtunk a kihalt városban koncert után. És ennyivel aztán örökre be kell érnem, mert aztán eltűnt az életemből és reméltem, hogy az emlékeimből is. De be kell lássam, Mr. Népszerű az az emlékkép, akitől mindig keserű félmosoly szalad a számra, ha meglátom, hogy újra barátnője van.
És az elcseszett vasárnap margójára...A. írt emailt, hogy a héten utazik az USA.-ba. A kés, amit Mr. Népszerű "belém döfött" még fordult egyet-kettőt. Nem irigylem persze, megérdemelte,nagyon régóta tervezte már, de azért belemásznék a bőröndjébe, hogy vigyen magával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése