Pasim meg meccset néz. Állandóan. Tegnap meg mondtam neki, hogy a közösségi oldal szerint egyik haverja szombaton ünnepelt, mire fel is fortyant, hogy miért nem szóltam erről neki, hogy a srácnak szülinapja van, mert akkor felköszönthette volna. Fura, én azt hittem, hogy ha barátok (már pedig évek óta azok), akkor tudja a születésnapja dátumát. Én mindegyik barátnőmnek tudom, vagy ha nem is, akkor felírom, hogy el ne felejtsem. Oké, szólhattam volna erről pasimnak, de azt meg én felejtettem el, meg azt hittem, tényleg tudja, na mindegy.
Két hét alatt a második fülbevalót hagyom el, helyesebben nem az egészet, hanem azt a kis micsodát a hátuljáról. Azt hiszem, vennem kellene pár normális fülbevalót már.
J. meg bármelyik percben szülhet, én mindennap írok neki faszbukkon, hogy na mi mi a helyzet, jön e már Zselyke baba (mert hosszas hezitálás után a Luca és Zselyke név közül, az előbbi lesz a pici neve). Apás szülést tervez, de ha a pasija nem tud bemenni vele, azt monda, menjek én!!!!!! Le is hidaltam, már mint hogy, oké ez megtisztelő és szívesen megyek, még ha nem is vagyok túl jó az ilyesmiben(gondolom). De azért jól esik *-*
És már számolok vissza a koncertig, visszafuvar kétséges, de akkor is, jó várni valamit.
Hétvégén itt voltak a szüleim, volt torta és sütöttem csirkét, ami még jó is lett, a hangulat is oké volt, nevettünk, dumáltunk, jó volt, kell ilyen is, mostanság alig-alig találkozunk sajnos. Mindenki éli a saját életét ugye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése