2016. január 14., csütörtök

Az életért

A nyomorék hangulatomnak az sem igazán tett jót, hogy felhívott H., azzal a kéréssel, hogy kísérjem el a nődokihoz, mert mégsem tartja meg a babát.

Nem túl lelkesen (nem vagyok abortuszpárti), de persze eleget tettem a kérésének, mert hát mire valók a barátok ugye.

H.-n látszott amúgy, hogy valójában maga sem tudja mit akar. A gyereket megtartaná szíve szerint, de a párja nem osztja ezt az álláspontot. Engem kérdezett, hogy mit tennék és igyekeztem nem befolyásolni, hiszen ez egy nehéz döntés és neki kell meghoznia. De őszintén elmondtam, hogy én megtartanám.

Az orvosnál meg az UH-n egy csomóan voltak, jó sokat várakoztunk, szegény H. ideges volt és fél óránként azt kérdezgette tőlem, hogy most mit csináljon?! Szóval nem láttam rajta, azt a bazi nagy elhatározást, hogy igen, megteszem, képes vagyok végigcsinálni ezt.

Az ultrahang után, amikor már az egész papíron is valós testet öltött, még jobban elbizonytalanodott. Sajnáltam, hogy ilyen helyzetbe került, de úgy vélem, mindennek oka van, ennek a még alig pár centis életnek is. Sokan ölni tudnának, hogy gyerekük legyen, mindent megtesznek ezért, milliókat költenek orvosokra, beültetésekre, sokszor hasztalan.

Lehet hogy az időzítés nem tökéletes, de anyagilag nem állnak rosszul (a srác vállalkozó), van saját (!!!) lakásuk, autójuk, évente legalább kétszer mennek nyaralni, legtöbbször külföldre. De nagyjából minden adott. És a tetejében H. még akarja is ezt a babát.
Sok okos tanáccsal nem szolgálhattam, de igyekeztem támogatni a csajszit. Azt mondta, megpróbálja rávenni a pasiját, mert ő szeretné ha ez a picur megszületne majd valamikor a nyár végén, ősz elején.
Szívből drukkolok, hogy ez egy pozitiv kimenetelű történet legyen!!!!

Hazafelé rávettem, hogy busszal menjünk, mert rohadtul fújt a szél. A buszmegben kekszmorzsával etettük a galambokat :P

A busz meg tele volt persze diákokkal és elnézve egyes fiúkákat (kiszedett szemöldök, pávahaj, tapadós csőnaci más egyéb buzis dolgok), szerintem igenis vissza kellene állítani a sorkatonaságot :/ Tényleg...

Ez a szám....wehh...

1 megjegyzés:

  1. Szegény H.! :( Remélem megtartják a babát!! Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe hozta a párja, főleg azután, hogy ottvoltam mikor nővérem elveszítette a babáját.. :/

    VálaszTörlés