Októberi körkép, avagy így vagyok most

Mostanában minden olyan egyhangú. Hideg van. A pasim meg rendes, még virágot is hozott, ami nagyon nem szokása. Jól meg is vagyunk és egyre kevesebbet jut eszembe az amit múltkor mondott.

A kedvem az eléggé lapos. Az utazással egybekötött esküvő végül is lefújva, vagyis nem az van lefújva, csak mi nem megyünk. Őszintén ?
Nem is bánom.

Fel vagyok fázva mint állat, gyógyszert szedek rá, vagyis valami szirupot (alkohol is van benne hehe). Szóval tényleg jó, hogy nem kell utaznom. Jövő héten is van egy csomó dolgom, amit el kellene intéznem.

Szerencsére a szociális életem most rendben, Sz., H. és A. is gyakran hív, vagy én őket és beszélünk. Sőt, J. is hívott a minap. Meg egy régi levelező társam is rám írt. Szóval magányosnak nem érzem magam. És ez jó.

A novellát még nem fejeztem be, alig haladok vele, nem nagyon van ihletem, vagy időm, de majd csak lesz valahogy.
Úgysem olvassa el senki, szóval tök mindegy, írok e vagy sem. Csak nekem hiányzik az írás.

És sajnálom, hogy nem tudok most semmi értelmessel szolgálni. De már nem is csodálkozik ezen senki :/




Ez a dal viszont kurvajó...