Valami ilyesmi van írva apám régi, katona éveiből származó fotójára.
És hát nagyon remélem, hogy az én esetemben is igaz és tényleg kicsit jobb lesz minden.
Mert most megint olyan szar az egész.
Életkedv zéró, valamiért mindenen bőgök. Ráadásul két napig fájt a fejem, éjjel meg felkeltem és totál szédültem, meg hányingerem volt. Éhes vagyok, de nem esik jól a kaja, vagy nem is tudom, mit ennék szívesen.
Ja, nem várok gyereket :P
És semmihez, senkihez sincs türelmem. Magamhoz meg aztán végleg nem.
A pasim megint csak a szórakozzásal van elfoglalva persze :( :( A hétvégén alig találkoztunk.
Írom a novellát amit megígértem és talán jövőhéten (vagy utána való héten) fel is rakom.
Remélem azért senkit sem sodort magával a téli elejei depresszió rajtam kívül.
Névtelen olvasóm, nagyon el vagy tűnve, ha van kedved jelezz.
Veled minden oké?
Remélem...
Minden oké. Várom az új novellát.
VálaszTörlés