Imádom ezt az őszi hangulatot! A színeket, a fényeket, legszívesebben egész nap sétálnék és fotóznék, annyira szép most minden odakint.
Meg jó kedvvel tölt el az is, hogy csütörtökön már délben bezár a hely és csak hétfőn lesz újra!
Tehát csütörtökön megyek a temetőkbe a mécsesekkel, pénteken pasimmal az ő rokonainak a sírjához látogatunk, szombaton meg családilag utazunk!!! Ez dob fel engem minden októberben, most meg különösen és igyekszem legalább az utazás ideje alatt nem a közelgő műtét miatt pörögni és szorongani. Nem lesz könnyű menet.
A kéményajtós ámokfutás miatt az emailemre nem jött válasz, ezért nem rég telefonáltam az emberünknek, aki ultra kedves volt most is és azt mondta, hogy nincs jelenleg az irodájában, de amint be ér hív és egyeztetünk. Ez volt múlt hét közepén kb és azóta sem hívott. Szóval vagy baromi elfoglalt, vagy elfelejtette, mit ígért, vagy ilyen messze van az irodája hogy nem ért még oda. De szerintem és pasim szerint is, inkább nem éri meg neki ez a meló van helyette sok százezres, milliós tétel. Hát nekünk ez a százezer is nagyon sok, de meg lehet érteni az üzletember gondolkodást is.
Így pasim hétvégén még jobban szétbontotta a falat, mondván ha van kémény nyílás annak ott kell lennie. De nem volt ott semmi sem. Viszont átütöttük a másik szoba falát, így már ott is egy helyes kis lyuk tátong, komolyan ha üregi nyúl lennék boldogan cuccolnék oda be. Sajnos nem omlott le kellőképpen, pedig eljátszottam a gondolattal hogy lakhatatlanná nyilvánítják és kapunk egy önkoris kecót vehhh.
Eredmény híján és néhány hasonló sztorit olvasva a neten, arra jutottunk, hogy itt nincs ilyen ajtó (nem minden társasházban rakják a földszinti lakásokba), hanem valszeg a fölöttünk lévő lakásban keresendő.
Ezt megírtam emailben a katasztrófavédelemnek valamint azt is, hogy már nem tudok ezzel érdemben mit kezdeni, a pénzt lassan gyűlt össze-kicsi még hibádzik is- a szakember felszívódott, a határidő letelte vészesen közeleg, nekem meg műtétem lesz és azzal kell(ene) már foglalkozni. Így ezt most parkoló pályára fogom tenni, ha tetszik a katasztrófásoknak, ha nem.
Teljesítettem a követelésben kérteket? Nem, mert mire összegyűlt a pénz a szakemberre, kifutottunk az időből.
Meg fognak büntetni? Nem kérdés, naná!
De ezzel sem tudok most mit csinálni. Ha humánusak adnak még határidőt, ha nem-és inkább ez a forgatókönyv-jön a pénzbírság. Meg még kitudja micsoda. De most ez nem tölt el akkora félelemmel. A műtét annál inkább. Ki kellene tölteni egy 4 oldalas kérdezz-felelek-et is az altatóorvosi vizsgálatra, de még nem volt lelkierőm elővenni.
Azon agyalok, hogy meditálni, vagy jógázni kéne vagy ilyesmi, csak nem tudom, hogy kell. Én már bármit kipróbálnék, csak ne paráznék ennyire.
A pasim most kivételesen aranyos két napja-ezt le is kopogom gyorsan-és azt mondta hogy ne aggódjak, meg minden oké lesz. És azt is mondta, hogy nem is tudja, miért hittem azt, hogy megcsalt a Miss Candy-vel, mikor állítása szerint abszolút nem az esete és hogy a mi kapcsolatunk neki sokkal többet ér.
Oké, én igyekszem ezt elhinni, de az érzelmeit elég alaposan titkolja a legtöbb esetben. Persze most jól esett a kedvessége, most jól jön minden pozitiv dolog tőle.
(*-*)
Ja, a Miss Candy amúgy legutóbb a legnagyobb békében és jó hangulatban Tinimamesz pasijával iszogatt (jaj de kicsi ez a város), szóval jó lenne, ha Teen Mom is figyelné az urát, mert a végén a Miss Candy elhappolja tőle.
Hát na, neki csak a foglalt fickók kellenek vagy mi.
És alább egy újabb dallamtapadás igaz története látható XD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése