A történet főhőse Eislyn Rae Milton aki 14 éves és mindenki csak Ice-nak hívja. Waco-ban lakik az anyjával Amanda Harrissel (esküszöm, akkor még fogalmam sem volt a Columbine mészárlásról), aki valamikor tiniéveiben szépségkirálynő volt. De később szerintem profi aranyásó lett. Bár akkor még nem tudtam mi lehet az, de az alábbi mondatból az aranyásás tényét lehet leszűrni.
- Ha Andrew elvesz feleségül, minden meglesz, amire vágytunk, luxusház, medence, autók...
Hát fujj...
Na, szóval a kőgazdag Andrew elhívja Amandát egy 10 napos floridai üzleti útra és Ice nem mehet velük.
Indokok:
- Csak unnád magad ott kicsim, egész nap a szállodai szobában leszek én is bezárva. - ingatta a fejét Amanda. Bezárva egy hotelszobába? Remélem nem szó szerint értette, mert az már bűncselekmény.
Anyuka kifogása 5 sorral lejjebb:
- Szó se lehet róla, hogy ilyen veszélyes útra velem gyere!(WTF?)
Így a kiscsajt Florida előtt ledobják a nagynéninél Rosie-nál, aki ennek abszolút nem örül. Rosie egy Marlin nevű texasi városban él és Amandával ellentétben ő egy sugar mommy, van egy Georgio nevű fiatal pasija, ja és egy Lulu nevű ölebe. A nő nem túl szívélyes a lányhoz, és hogy ne zavarja meg az életét nagyon ez a kényszerű 10 napos közjáték, szigorú szabályokat hoz, Ice-nak nem lehet a házat elhagynia. Persze a csaj lelép az első alkalommal és belebotlik egy helyi rock bandába (klasszik felállás, van egy nagymenő vezéralak ugye, még három másik ürge, aki becsicskul neki), akik először nem szimpatizálnak vele, el akarják zavarni, de egy közös balhés ügy, ami a sitten végződik, barátokká teszi őket. Mert 4 darab kb. huszonéves férfi 14 éves csajokkal lóg legszívesebben, ahha.
Ice-nak ráadásul megtetszik a csapat legfiatalabb tagja, Jay, aki szőke hosszú hajú, kék szemű, fülbevalós rocker (nem, nem Narkománról és Mr. Népszerűről mintáztam, őket akkor még ismertem). És szerintem egy picit tuskó.
Ice-nak pl. így bókol:
- Bírom benned, hogy olyan egyszerű vagy.
Hát bocs, de ha nekem ilyet mondanának, lehet szájon csapnám az illetőt.
Meg a csávót néha jobban érdekli a kinézete, a karrierje, mint a lány. Ice mond neki valami romantikusat, az meg a zenével meg a sikerrel jön. Pfff...
Jelenleg ott tartok, hogy egyik tagot motorbaleset érte.
- Az orvos szerint lett néhány zúzódása, eltört a lába és agyrázkódása lett...-hadarta feldúltan Ice.
Pár bekezdés múlva:
- Remélem életben marad, hiszen kritikus az állapota.
De a kedvencem ez a mondat (Ice utolsó Marlinban töltött estéjén a banda meglepi pizzát rendelt neki):
Este a garázsban készen állt a búcsúvacsora a garázsban.
Ööhhh...
És a fele még hátra van, csak lassan haladok az olvasással, mert az irásképem már akkor is ronda volt meg tollal írtam, ami elkenődött sok helyen. De az rémlik, hogy Ice összejön Jay-vel és a banda végül Ice-hoz és Amandához Waco-ba költözik, hogy végre sikeresen beinduljon a zenei útjuk, és Amanda beújít egy új pasast, akinek a lánya rámászik Jay-re.
Mennyi dráma LOL és 12 évesen is bolond voltam.
A nagy nagy nosztalgikus nevetgélésben tökre kimegy a fejemből a sok rossz, de aztán a valóság megérint és hidegek az ujjai.
Pasimról nem írok most semmit, van ami nem nagyon változik. De most nincs sok kedvem "miért nem vagy szingli?" Erzsike, "felkérdezlek, mert megtehetem" Marika és troll társaik szórakoztatására.
A nődokinál is koppantam múlt héten, mint vasorrú bába a mágnes asztalon. Oda mentem, már az gyanús volt, hogy senki sincs ott, plusz le van véve az orvosom neve az ajtóról.
20 perc múlva kijött egy nő, akihez oda léptem és érdeklődtem, de úgy kiakadt egyáltalán azon, hogy ott vagyok, mint Artúr király a Gyaloggaloppban a franciára (hogy merészeled jelenléteddel fertőzni e szent helyet???). Épp csak el nem küldött az anyámba. Kelletlenül szemforgatva, emelt hangon elmondta, hogy az orvosom hetek óta nem praktizál itt, sőt a városba sem. Így vagy megkeresem és utána megyek, vagy más doki után nézek. Aztán rám baszta az ajtót.
A hideg zuhany után jobb ötlet nem lévén felballagtam az emeleten lévő rendelőkhöz, hátha valaki felhomályosít és/vagy ad egy beutalót uh-ra, de erre kevés esélyt láttam. Az egyik ajtónál jó sokat dekkoltam, egy nő ki is nézett kétszer, de nem kérdezte, mit akarok. Így odébb álltam és a másik ajtónál négy előttem lévő páciens után az ottani asszisztens szűkszavúan tájékoztatott, hogy időpont kell mindenhez, csakis utána fogadnak. Kértem tehát a portán lévő pultnál időpontot, jövő hétre kaptam egy ismeretlen orvoshoz. De az nem is lenne baj, csak hogy itthon elővettem a naptáramat és valszeg akkor fog megjönni. Így fogalmam sincs lehet e akkor uh-t végezni. Ha nem, akkor elcseszek egy fél napot és kèrhetek másik időpontot. Gratu magamnak.
Hétvégén felraktuk végre a belátás gátló ponyvát, kicsit kopottas, de még így is jobb, mint elviselni az unatkozó leselkedőket.
Anyám meg fogta magát és abba hagyta a depi gyógyszert, mondván hogy az neki nem kell. Tette ezt egy darabig titokban. Nemrég kiderült, apámmal volt is balhé emiatt. Sajna a gyógyszer elhagyás anyám viselkedésén látszik. Egyértelmű negativitás. Eddig optimista volt és nyugodt, most meg semmi se jó neki, minden nehéz, nincs kedve és morog, felcsattan mindenkinek. Engem is megbántott totál értelmetlenül. Szomorú vagyok. Minden úgy-ahogy működött, miért megy el megint ebbe az irányba?
Én hülye, meg még nyári családi összeröffenésekről ábrándoztam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése