2024. május 12., vasárnap

Emlitésre sem méltó

Vasárnap van megint. A tv-ben semmi érdemleges nincs, így youtube-n, meg videa-n filmezek, pl. Tizenhárom-durva egy film, eszembe juttatja egy általános iskolai osztálytársnőmet, aki előtte többé-kevésbé barátnőm is volt, csak hát egyik nyári táborban -ahová én nem mentem-összehaverkodott egy ribikével és vele együtt hasonló dolgokat művelt, mint a kiscsaj a filmben. Ezenkívül true crime dokuk mennek, meg ff írás (ao3-n bírják a Still breathing-et). Szóval elütöm az időt. 
És most ennék valami édeset, de semmi sincs itthon.
Képzeljétek, a héten volt egy házam fél percig! 
Épp a buszon ültem, mikor csörög a mobilom, telefonszám nem ismerős. Felvettem, egy fickó bemutatkozott és kérdezte, hogy jókor hív e, beszélhetnénk e akkor Sándor Lajos László (vagy László Lajos nem emlékszem) hagyatéki dolgairól és a házáról, ami ugye a végrendelet szerint 1/1 engem illet.
Persze rögtön mondtam a pacáknak, hogy ez tévedés, én ilyen nevű emberkét nem ismerek, másrészt a ház címe az ország másik felén van, ahol sosem jártam. Erre ő visszamondta a telefonszamomat, annyi különbséggel, hogy az előhívó volt csak más.
De azért 30 mp-ig örökösnő voltam :D
Ha ház nem is, de egy felfázás tényleg az enyém lett (csak az enyém!). Gyakori pisilés, has és derekfajas kíséretében. Meg se lepődtem, hiába van rajtam zokni meg hosszú naci (míg mások szoknyában, rövid nadrágban, szandálban flangalnak már kora reggel) ez a fránya gyenge vese nekem mindig ezt csinálja.
Vettem jó drágán tőzegáfonyát, meg-mivel anyám sztorija okán tudom, hogy a felfazas nem játék-voltam a háziorvosnál is.
Most csak ketten voltak előttem. Írt fel antibiotikumot, de mivel a vizeletminta negatív vt, azt mondta, csak akkor kezdjem el, ha a tőzegáfonya/sok folyadék nem válna be. 
Már azért jobb, így asszem kihagyom a gyógyszert, olvastam a betegtájékoztatót és baromi sok a mellékhatása. 
Voltam a dilidokimnál is, szokásos jó traccsolás volt és megmutatta az unokái képét. Majd beírta az új találkozó dátumát nyár végére vasárnapra. Itthon láttam csak hogy az adott nap vasárnapra esik. Szerintem a tavalyi naptárt nézte, így majd azért felhivom ez ügyben.
J.-vel is összefutottam és mondta hogy majd jövő héten mennek egy 2 napos pihenésre Bogácsra és milyen kicsi a világ, a vendégházat, ahol szobát foglaltak, az egyik középsulis osztálytársam vezeti. Aki egy arrogáns, beképzelt gyökér volt, és rühelltem. És minő meglepi Eszternek hívják (az általam ismert Eszterek 90%-a nekem csak rossz emlék). 
Szóval ez az Eszter akkor került az osztályba, mikor második év végén összevontak minket egy másik osztállyal. Addig úgy-ahogy jó volt az osztály közösség, de ez a másik banda tele volt szarkavaró, rosszindulatú kurvinkákkal (Cs., K.) meg egy sor bunkóval, így hamar nagyon mérgező lett a hangulat és ott volt még az a hülye, stréber, sunyi Aputest is...a végén már hányingerem volt az egésztől és nagyon utáltam oda járni. 
Ez az Eszter is ott rontotta a levegőt és hitte menőnek és szépnek magát. Egyszer nekem is beszólt, pedig én aztán rohadtul nem foglalkoztam vele. Viszont ő mindenkibe belekötött, mivel egy sereg haver állt mögötte. Szerencsére annyira túl tolta a bad girl szerepet, hogy félévkor nagyjából mindenből megbukott, meg volt sok hiányzása is, így elvakarodott az osztályból. Azóta nem is láttam, hallottam felőle, de mint most kiderült J. szomszédjának valami rokona, aki Bogácsra ment férjhez és ahogy a vendégháza képeit láttam, elég szépen éldegél. Nem is kellett hozzá érettségi, elég volt a szerencse is.
Remélem nekem is szerencsém lesz a jövő héten a nőgyógyászaton. Előre félek, bízom benne, hogy nem pont akkor lesznek a piros napok és megcsinaljak a kontroll UH-t, később meg a citológiát is. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése