2021. augusztus 10., kedd

One week

Tegnap 144 megtekintés volt a blogomon, azelőtti nap 117...hát wáów...Akárki vagy, köszönöm és Isten hozott a káoszomban <3
A hét egy kis félreértéssel kezdődött, hétfőn reggel felhívott az egyik csaj a hely-ről, hogy miért nem mentem dolgozni. Mondtam neki, hogy szabin vagyok, mire ő, hogy nem keddtől leszek, mert úgy emlékszik, azt mondtam. De fogalmam sem volt, honnan szedte ezt, én tuti nem mondtam ilyet. Mindegy, amúgy sem aludtam már, mert a fél 9-es busszal szoktam menni anyámék macskájának és madarainak enni adni, ja meg virágot locsolni, kukát kihúzni, postát kiszedni, csekket befizetni. Jó az a környék, kedvesebbek az emberek, a szomszédok köszönnek, nem csak lenézően vizslatnak.Szóval szeretek haza járni, főleg ilyenkor, ha üres a ház, szívesen nézegetek fotóalbumokat,vagy olvasgatom a sok hülyeséget, amit még kisgyerekként írogattam. Minden nap egy időutazás, imádom. A macska az első napokban még némi fenntartással volt irántam, de most így hogy már a negyedik nap én adok neki enni, már jó fej, hagyja magát simogatni, dorombol. 
Szombaton pasimmal csavarogtunk a városban, ahogy azt elterveztük nem rég, vettünk neki egy új pénztárcát, meg még pár apróságot, amire szükség volt. Majd egy kocsma teraszán bambultunk ki a fejünkből, pasim kissé túl tolta a kézműves sörözést (jó is az, itatja magát), de alapjában véve, az egy klassz kis nap volt, kell ilyen is. Helyesebben több ilyen kellene.
Ehelyett mi van? Már reggel látom, hogy a hely honlapjára ki van téve, hogy szeptember elsején kötelezően mindenkinek részt kell vennie valami gyűlésen (az öreglány szekció már lájkolta hahh).
A gyomrom meg is fájdult ettől. Semmi kedvem nincs az ilyenekhez. Igyekszem olyan keveset ott lenni, amennyit lehet. Meg mi a francot akarhatnak?? Nem is szeretném tudni. Remélem, lesz ott olyan is, akit bírok, és akihez odacsapódhatok, pl. I., mert R.-el már nem vagyunk olyan kontextusban, ő tuti hogy T.-vel lesz majd, mint általában. Nekem ezek a gyűlések, kicsit a sulis időkre emlékeztetnek, akkor is jó néhányszor ültem egyedül és szar volt.
Na, mindegy vissza ahhoz, hogy egyelőre még nem kell mennem és nem is bánom. Bár itthon nem vagyok valami túl aktív, és mindent össze-vissza  zabálok sajnos. Pedig nem kellene. Épp múltkor láttam a tv-ben, hogy egyes sztárok a hátsójukba is implantátumot ültetnek, hogy nagyobb legyen. Hát nekem ehhez meg sem kell erőltetni magamat :/ Piszkál is a pasim érte rendesen. És nekem sem tetszik, amit a tükörben látok, megmértem magam, de 51 kiló vagyok, szóval egy kilónál több nem jött fel, de mégis egy bálnának látom magam. Hello testképzavar????
És felfáztam, vagy passz nem tudom, pénteken sikerült rommá áznom,és azóta fáj a hasam, meg ilyen idióta közti vérzéseim vannak. Lehet, hogy a kettőnek nincs köze egymáshoz, de a vérezgetés idegesít, szeptember végén feltétlen megemlítem a dokimnak. Hamarabb nem akarok menni hozzá, a végén még  hipohondernek néz. 

Ja a Keleti boszorkány (a vén banya aki ugatott anno a kirakott hungarocellek miatt, tudjátok a mosógépes sztori) valamelyik nap felkérdezte a pasimat a lépcsőházban, hogy ő dolgozik az első emeleten, mert hogy őt zavarja a kopácsolás. Biztos a pasim munkásruhája kavarta meg, de pasim közölte, hogy ő sajnos itt lakik, nem itt dolgozik. Amúgy azt hittem, a banya elkötözött, mert múltkor rakták ki a friss lakónévsort és nem volt ott a neve, kezdtem örülni és rajtam kívül még biztosan páran, pl. G. bácsi és a komplett emelet lakói, akiket ez a nő terrorban tart, de aztán rájöttem, hogy csak át lett íratva az unoka nevére a kecó, gondolom a boszi mint haszonélvező lakik itt tovább, mindenki nagy bánatára. Nem tudom eldönteni, hogy a Keleti banyát utálom jobban, vagy a szemközti lépcsőházban lakó kutyás nőt, aki pasimra bájosan vigyorog, meg dumálgat vele, de ide az ablakunk alá hordja kakilni a idegbeteg yorkiját, a végterméket természetesen fel nem szedve. A kutya meg este 11-kor is még fejhangon ugat. Ja, meg a játszótérre is előszeretettel járnak ilyen ügyben, ahol gyerekek homokoznak ugye.
Jaj, de alacsony a kerítés.

2 megjegyzés: