Elvitte a mentő

Pedig úgy írtam volna ehelyett valami másról bővebben. Mint pl., hogy milyen jó volt naponta az ősök üres házába járni és minden nap, míg vártam, hogy indulnom kelljen a buszhoz, olvastam valami "csodálatos" művet magamtól unaloműzésként. Jókat röhögtem tényleg. Például úgy tizenegy-két évesen írtam egy sztorit, aminek az volt a címe, hogy a Perem szélén (kreatív voltam, mi?) és imígyen kezdődött: " Az éjszaka különösen sötét volt akkor". 
WTF?!  Van olyan éjszaka, ami világos? Jó tudni. Na, jó ne várjunk sokat egy tizenkét évestől ugye. Viszont meglepően hitelesen tudtam írni egy 15 éves fiú naplóját (ez volt a címe), mert a főhős egy idegesítő, tenyérbemászó, kis bunkó volt.
Na már most ez két dologra enged következtetni: 
- Én is egy idegesítő, tenyérbemászó bunkó vagyok (nem, kérlek, ne válaszolj, nyilvánvaló).
- Egy 15 éves fiú vagyok   :D 
Áh, ez kizárt, inkább az első opció a lehetséges. Pedig talán nem lenne rossz, a lányoknak nehezebb sokkal szerintem. 
Vagy írhattam volna arról, hogy pénteken pasimmal hullócsillagot lestünk, azaz lestünk volna, de egy darab sem volt :S Ennyi, nekünk nem jár hullócsillag sem (zokogó ikonok).
Okés, vissza a címre, az előzőeket azért írtam, hogy ne egy tök pocsék és totál deprimáló bejegyzés  legyen. De az persze.
Szóval, ha reggel látom, hogy éjjel a húgom hívott, az tudvalevő, hogy sosem vezet jóra. Most sem így történt. Visszahívtam és közölte, hogy anyám kórházban van!
A nyaralás amúgyilag rémálom volt nekik, minden napra jutott valami veszekedés, szóval ők is és apámék is hamarabb hazajöttek, másnap meg anyám bekerült a kórházba. Valahol ez várható volt sajnos,  problémái voltak megint, tervezte, hogy orvoshoz megy, de jobb lett volna, ha mindenre kicsit több idő jut. 
Nem akarom taglalni, miért került be, az túl személyes és nem akarom (nincs jogom) kiteregetni mások szennyesét, de biztos, hogy jó darabig nem jöhet haza. Ráadásul jóval messzebbi intézményben ápolják, mint előzőleg. A buszozás felejtős, néztem a buszmenetrendet és 3-4 átszállással is laza 3,5 órácska :/ Kocsival sem sokkal kevesebb, 2,5 óra oda és ennyi vissza. Ráadásul, csakis 2 db negatív teszt birtokában, vagy védettségi igazolvánnyal engednek be, ami nekem augusztus végén le is jár. De addig azért megpróbálom meglátogatni, hétfőn megyünk is apámmal kettesben (yay), szóval kértem is még egy szabadnapot a hely-en, lassan meglincselnek, de I don't care igazán, ha muszáj menni, akkor ez van, senki sem ugathat bele. Az jár a fejemben, hogy miként lehetett volna ezt elkerülni, de minden embernek megvan a saját démona, amivel magának kell(ene) megküzdenie és semmilyen segítség nem hathatós, vagyis már csak az orvosi. De így is lelkiismereti gondjaim vannak, elég lélektépő az egész, annyira lehangolva érzem magam, csak lődörgök itt fel-alá, aludni sem tudok rendesen, már meg is főztem az ebédet. Pasim dolgozik, full unalom van. Tesóm is most hívott, hogy igazi labirintus a kórház és van pár Walking dead figura is :O hangulatba is hozott ezzel :/