Napok jönnek -mennek...

Eric Harris ma lenne 40 éves, ez alkalomból, meg unalomból, elkezdtem egy Columbine ff-et olvasni, ami jó, meg minden, de olyan slow burn, meg kezd eltérni a megtörtént eseményektől-pl. a lövöldözés nem történik meg, legalábbis úgy tűnik jelenleg-és ez szívfacsaró, mert a valóság sajnos egy brutális vérfürdő volt majd 22 évvel ezelőtt.
Még mindig online munka, bár már nem sokáig és azt kell írjam, SAJNOS. Bár néha idegölő, de ezerszer nyugisabb és nem kell a hányadék tömegközlekedésen gyötrődni, meg olyan emberekkel együtt lenni, akiket nem kedvelek. Jelen pillanatban úgy néz ki, 19-től a rémálom folytatódik. De azért bízom benne, hogy mégsem. Javában tart a járvány, megy az oltás miatti osztozkodás, szóval nem értem én ezt, tavaly sokkal kevesebb beteg miatt bezárták az országot :/ R. már várja a nyitást, de én nem, tényleg semmit, de semmit nem hiányolok a hely-ről. 
Úgy volt, hogy szombaton kerti parti J.-éknél és már kezdtem magam beleélni, de tegnap J. hívott és lefújta, még elég hideg az idő a tartós kint léthez és neki is tanulnia kell. Tehát itthon maradok, mondjuk pasim úgyis dolgozik holnap egész nap, szóval úgysem jött volna. 
Kiraktam egy új profilképet, amin még úgy-ahogy kinézek, jó, a hajam az borzasztó (de az mikor nem?), nagyon ráférne már valami új, friss szín és tervezem is, hogy veszek egy hajszínezőt. De ezt leszámítva tényleg egynek elmegy fotó és egyből rámírt egy srác, még az ezer évvel ezelőtti melóhelyről. Látásból ismertem csak, vagy talán 1-2 szót váltottunk és ismerősök vagyunk az fb-n, de sosem beszéltünk pl. messsengeren, erre most rám írt, hogy milyen klassz az új képem és hogy tetszem neki (váóv) és hogy én mit gondolok róla :O hú, hát most erre mit írjak őszintén? Mert nem gondoltam róla úgy semmit, aranyos fiú, de fiatalabb nálam, szóval megírtam, hogy nem nagyon ismerem, mire visszavett és néhány pusziküldős emoji után felszívódott :O De azért cuki volt. Még ha nyilvánvalóan nem gondolta komolyan, amit írt, azért feldobta a napomat :)
Amúgy meg igyekszem lefoglalni magamat, nem agyalok és tépelődök a nőgyógy. állapotomon, mert még két hét van addig, míg a dokival találkozom és eldől mikor műtenek ismét. Pl. most vettem észre, hogy az egyik csatornán adják a Melrose Place c., kilencvenes évekbeli sorozatot. Rögtön fellelkesültem, mert nekem erről a sorozatról a gyerekkorom jutott eszembe, a nyarak, mikor hugommal és anyummal hármasban néztük. Plusz a suliban is volt pár barátnőm, aki nézte úgyszintén és jókat dumáltunk róla. Ja, az egyik osztálytársunk pont úgy nézett ki, mint Jake és E. barátnőm totál bele volt zúgva-a színészbe is és a srácba is-és Jake-nek is hívta a gyereket háta mögött XD Régi szép emlékek....imádnivaló, napfényes, gondtalan kilencvenes évek <3 hiányoznak. De komolyan. 
Jó hétvégét mindenkinek!