Nyugisan és mondhatni, egyhangúan mentek el a karantén napjai. Nem csörgött ötkor a telefon (ennek ellenére a legtovább a negyed 8 volt, míg aludtam), nem volt rohanás, a magam ura voltam. De végig ideges voltam, nyomasztó volt várni, hogy majd jönnek, meg amiket olvastam a neten, hogy rendőr fog megjelenni, meg piros matrica érkezik postán stb. Csendben írom le, hogy ez mindeddig nem történt meg ismeretlen okokból, de nem is bánom, azt hiszem, ha ebbe a tré közösségbe felragasztom azt a bizonyos matricát az ajtónkra, az itt lakók szétszednek, hiszen itt tombol a jóindulat, mint tudjuk.
Szóval nem volt rózsás a kedvem, a közérzetem változó, nem tudtam eldönteni a kovid miatt van pl.légszomjam, vagy az asztmám szarakodik (szokott), vagy a pánikbetegségem. Lázam, köhögésem nem volt. Pár napig fáradt voltam, de közel sem annyira, mint ősszel, mikor a konyháig alig tudtam kivánszorogni és kihívást jelentett minden. Próbáltam nem ezen a korona témán és az elmaradt műtétemen pörögni, hiszen ezutóbbin már úgysem változtathatok (majd újra kezdem az egészet, remélve a legjobbakat), inkább fanfictionokat olvastam, zenét hallgattam (találtam is új kedvenceket) és elmerültem az internet sötétjében sajnos (ez rossz szokásom). Ti ne tegyétek, ha lehet, mert lehoz titeket mindenről (az életkedvről mindenképpen). Persze, az életünk nem csak rózsaszín felhőtlenség, de amit pl.Cheyanne Harris, az Aleman házaspár, vagy most év elején Logan T. Kruckenberg-Anderson tett, arra nem lehet megfelelő szavakat találni :/ Nagyon-nagyon-nagyon kegyetlen és elszomorító.
Szóval teltek a karantén napok, a társadalmi életem, így a négy fal között közelített a nullához, de nem is éreztem úgy, hogy hiányzik bárkivel is hosszasabban társalognom. Párszor írkáltam R.-el, A.-val és a netes ismerősömmel Z.-vel, bár vele fölösleges volt, mert csak idegesített. Az oké, hogy ő nagyon fél a koronavírustól, tisztelem is ezt az álláspontját, az idős anyukájával él, megértem, meg minden, de cserébe, ő se használja már a családomra a birka és barom szót, csak mert ők az ajtóig jöttek és beadták az ennivalót, úgy tudom, hogy ez megengedett és azt olvastam, hogy postást és futárt is lehet ezen a módon fogadni. Vagy ő azt gondolta,mi fénnyel táplálkozunk 10 napig?
Jaj, annyiszor megfogadtam, hogy nem bonyolódom Z.-vel semmilyen komoly témát érintő párbeszédbe, mert a stílusa kikészít és értelme sincs.
2021. február 18., csütörtök
Az agyfasz ötven árnyalata
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
és hogy vagy most? letelt már a karantén?
VálaszTörlésjah, mi is paráztunk a piros matricától, de azt mondták, hogy már rég nem foglalkoznak ezzel, nem is kaptunk:)) viszont jöttek szkafanderes mentősök mintát venni, ilyenek. és tök oké, ha jönnek beadni a kaját hozzátok, nem tudom, hogy ez miért probléma.. na, drukkolok, hogy túl legyetek rajta, aztán 6 hónapig ti már védettnek számítotok:)
Szia köszönöm, jól vagyok :) A karanténnak csütörtökön lett vége, pénteken már mentem a postára csekket feladni és az elmaradt ügyeimet intézni, hétfőtől újra minden a régi lesz. Ilyen szempontból nem is bánom, mert kicsit nyomasztó volt. És szomorú, hogy a vírus két tábort csinált egy vírustagadó és egy vírusrettegő (vagy hogy írjam)csapatot, és a meggyőződések miatt barátságok, rokoni kapcsolatok mennek tönkre.
VálaszTörlés