A szilveszterünk amúgy csendesen telt, a pasim kivételesen normálisan viselkedett, tv-t néztünk és pezsgőztünk, semmi extra. Éjfélkor megnéztük a tüzijátékot, amit az utcában lőtt fel valaki és az ablakból simán rá lehetett látni. Tényleg eseménytelen volt, de nem is bántam, azt hiszem, a nagy berúgós, felpörgős bulihoz és az ezt követő fergeteges másnapossághoz már nem vagyok elég fiatal.
Másnap fészre kiposztoltam egy idézetet az álmokról, mire az exem-aki szokott írni, de van hogy felhúz, mert teljesen félre ért és azt hiszi, ilyen titkos kapcsolatot akarok vele, ami nem igaz és egy szóval nem írtam neki ezt sosem, de valamiért ezt gondolja-hogy buék és reméli, az álmaim idén teljesülnek. Most nem írt semmi perverzet, vagy félreérthetőt, és őszintén jól esett hogy egyáltalán január elsején eszébe jutottam. Persze visszaírtam neki, hogy szintén buék és remélem én is, hogy amit ő tervez, az is összejön.
Most még káosz van, mint minden év elején és eléggé elszoktam a korán kelésektől, meg a napirutintól, de majd visszarázódom.
H. rámírt 31.-én hogy boldog új évet, de nem nagyon beszélgettünk, J.-éknél party hard volt, A. pedig valszeg a titkos-illetve már nem titkos mert ugye lebukott-pasijával szilveszterezett, és még mindig ugyanazokat a köröket futja vele, ő akarna normális párkapcsolatot vele, de a srácnak esze ágában sincs egy komoly kapcsolat, neki így a jó, hol A., hol a régi nője, közben meg haverok, buli etc., hát nem kényelmes így? Persze A. publikus pasija is megvan, nyitott kapcsi rulez, már a srác is összeszedett valami nőt. Hm, kutya legyek ha értem, ez mire jó...
Ja és folytattam a Still breathing-et, ebben a hónapban posztolni szeretném az új fejezetet mindenképp. Jó dolog írni olyan érzésekről, amiket én nem túl sűrűn élek át-lásd kedves párom, ugye...
Mindenkinek zökkenőmentes évkezdetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése